A Brâncuși fiai és lányai. Egy családi intrika című csoportos kiállítást a negyedik pulzArt első napján Alexandra Croitoru, a projekt vezetője a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben nyitotta meg. A kiállítás nem emléket állít a neves művésznek, hanem éppen ellenkezőleg, egy „elbitorolt” életmű nyomába indul.

A projekt címébe foglalt apa-gyermek viszony arra a szembenállásra utal, amelyben a gyermek ellenszegül, meghaladni igyekszik a felnőtt által felállított rendet. Hogyan valósul meg a kiállításon a családi intrika, mi a cselszövés, mire jó az „összebonyolítás”, amit a latin eredetű intrico kifejezés hordoz?

A projektben résztvevő művészek két részben (a temesvári Art Encounters és a kolozsvári Plan B Galéria műhelyeiben) arra tettek kísérletet, hogy felbolygassák a Brâncuși-életműre rárakódott nacionalista értelmezési rétegeket. „Mert Brâncuși nem nemzeti érték, mert Brâncuși kezdetektől két szép férfit ábrázolt, akik a Csók kapujában csókolóznak, mert őt is és minket is száműztek, mert őt is és minket is elutasítottak, mert sem ő, sem mi nem azért dolgoztunk, hogy képviseljük az országot, nem vagyunk hírvivők, diplomaták, turisztikai ügynökök vagy hírnökök, nem vagyunk idegenben élő románok, akik lemossák a szégyent azok arcáról, akiket leigáztunk és megsemmisítettünk, sem ő, sem mi nem támogatjuk ezt és nem csinálunk szép tárgyakat.” írják a Manifestul Strimb, 2008. – ban, amely a kiállítás egyik tárgya. A tárlaton látható képzőművészeti alkotások, rövid videók rámutatnak, hogy a Brâncuși-recepciót az elitek és a popkultúra általi szentéavatottság uralja (le), ami a romániai kontextusban ellehetetleníti a művekhez való esztétikai közelítést.

A temesvári és kolozsvári művészek által összeállított munka ironikus dekonstrukció: egyrészt változó művészi nyelven közelíti meg és aktualizálja a neves alkotó tevékenységét, másrészt leleplezi a képzőművész személyét körüllengő nemzeti rajongás banalitását, a magasztaló diskurzus kultikus jellegét.

Jakab Villő Hanga

Galéria