A szeptemberi hűvös este meleg lesz, ha életet csempész a főtérre felállított színpad a sötétségbe. A pulzArt teret követel magának a város életében, a Szabadság téri színpad pedig párszáz nézőt vonz maga elé.

A pulzArt 2018-as kiadása újra különleges zenei felhozatallal érkezett: a zenekarok jazzes vonalon mozognak, igaz különböző más zenei irányok elemeit sem nélkülözik.

Az első fellépő a magyarországi Fekecs Ákos Project tipikusan kontemplatív muzsika, okosan és nagy hozzáértéssel kidolgozott témákkal, amelyek hangszerelésüktől és tempójuktól függően a lágyabb jazzes hangzástól egészen a rockos, bluesos vonalig hosszú utat járnak be. A csapat jól zsonglőrködik a szaxofon és a kicsit mélyebb hangzású alt szaxofon dallamvilágával. A zenei témákat rendszerint a basszusgitár fogja össze, a játékosságot gyakran a billentyű csempészi a muzsikába, a gitár pedig az extravaganciáról gondoskodik. A Fekecs Ákos nevével fémjelzett projekt leginkább a vokál hiánya miatt, gyakran csap át a loungeos érzésbe, azonban a hangzásvilág néha akkorát változik másodpercek alatt, a hangszerelés könnyeden agresszívé válik, felpörög, hogy a borok jelzőiről értekező közönség önkéntelen felocsudik és riadtan a színpadra tekint: a látvány nem változik, csak épp a Fekecsék muzsikája lesz betyárkodóbb.

A Nunki Bay Starship szintén a gondolkodósabb műfajt képviseli, hangzásban a kellemesen dallamos, jazzes világot hoz. Méltán elismert csapatról van szó, akik a vizualitással is csalogatják a közönséget. Egész embert megkövetelő muzsika ez, behunyt szemmel is lehet élvezni, sőt, a főtéri teraszokon is kellemes hangulatot teremtettek, hisz ilyen repertoár mellett kevésbé van kedve hazamenni az embernek. Ha a Fekecs Ákos Project nélkülözte a vokált, akkor a Nunki Bay Starship intergalaktikus hangzása igencsak szöveg és énekhang orinetált. Van itt csilingelés, hegedű, dob, basszusgitár és a sok-sok egyedi, alkalmasint pszichedelikus hangvételű dalokat illusztráló billentyűs is. A zenekar a hangzástechnika adta lehetőségek kiaknázásában élen jár, érezni rajtuk, hogy nem zavarja őket a kísérletezés: ez sok csapatnak hátránya, azonban a Nunki Bay esetében erősség, az örömzene irányába tereli a csapatot.

A főtér éjfél után már a csend terepe, a pulzArt DJ-i azonban ekkor látnak munkának. Az elektronikus zenei felhozatalból Leafcutter John tűnik ki, elsősorban annak a különleges hangszernek köszönhetően, amely reagál a ráeső fényre: az átlátszó plexidobozba helyezett érzékelők különböző frekvencián szólalnak meg a fény hőmérsékeltének, színének függvényében. Persze az az önmagában zajszerű hangzás igényel még némi utómunkát számítógépről, illetve ezeket a hangokat további feldolgozással lehet dallammá alakítani: Leafcutter mindkét folyamathoz remekül ért. A közönség nem véletlenül kedveli a műfajt, igaz a muzsikus a max (így hívják szakmai körökben a programozható eszközt) hangzása a belőle áradó hangokból készült sample, azaz rövid felvételdarabok mesteri ismétlésével válik élvezetté.

Természetesen a helyi erők is képviseltették magukat az éjszakában, így küb_beat live actje, Beast és rgdn pörgették a hangulatot az éjszakai buli helyszínén a Tein Teaházban.

Kiss Bence