Mit tesz a fény? – Mondatképek és -töredékek Nádas Péter fotográfiái láttán

…a fény keretez…a fény kivilágosít
a fény kirajzolja az életet az arcodon
a fényes nap… fény nélküli sötét
A templom mellett fényt rajzol az út.
„Nem a kép érdekelt, hanem a fények, a fénysugár, a fénynyaláb, ami karaktert ad.”

Fény nélkül nincsen élet. A fény a fotográfia múzsája. A fény az árnyék testvére. Fény keretezi az időt az utcaképen. Fényesebb a láncnál a kard.
Mit tesz a fény?
Igazság.

„Mindenkinek joga van, hogy fénykép készüljön róla.” „Az arc érdekel”. „Ugyanabban a fényben kétszer nem fürösztheted meg arcodat” Önarckép állólámpával. Kerényi Grácia költőnő egészképes profilja. Szikora János rendező ifjúsága. Árva gyermek haján a fénysugár.

A fény kirajzolja a látszatot. „Világló részleteket” ad. „Meglehet, nem tudjuk, hogy a három dimenziós világ hány dimenziós világból van látványként kiszakítva, de azt azért tudjuk, hogy valaminek a látszatában élünk, még ha egy életen át nem is tudunk a látszat mögé bepillantani.”- vallja .Nádas Péter.

A  Balassi Intézet hozzájárulásának köszönhetően a Kép évében megszervezett sepsiszentgyörgyi pulzArt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában lévő Nádas fotográfiák közül 47-et állított ki a Köntés Galériában. A prózaíró `60-as és `70-es években készült fotográfiáiból láthatunk szociófotót, portrét, természetfotót. Ezek a képek nem szorulnak rá a prózára, a próza sem a  képekre, de lehet, hogy valahol a végtelenben találkozik a  próza és a fotó. A magyar kulturális élet számára Nádas Péter alakja mítosz, az írót Nóbel-díj várományosaként emlegeti a szakma és a közönség is.