pulzArt 2: a mínusz egy nap

A tömbházak környékén mintha megritkultak volna a pitykövezéshez krétával rajzolt kockák, amelyekbe egyszerre csak egy lábbal szabad ugrani. A játék évében a pulzArt összművészeti fesztivál során a közterekre mégis visszatér a pitykövezés, néhány egyéb játékkal kísérve. (Ha valaki elbűvölt, netán morcos sajtósokat látott az Erzsébet park egyik szegletében, az a pulzArt sajtótájékoztatót is látta. Most az újságírók alaposan megdolgoztak a kenyerükért: a szervezők a sárga kalapos lánytól a Játék Éve feliratú pólós srácig néhány állomáson átzavarták őket. A végén a park gyepjére elhelyezett babzsákokon szépen le is írták a penzumhoz kötelező jegyzetet – reméljük, nemsokára világot is lát a hír).

Sepsiszentgyörgy utcái a szó legszorosabb értelmében színesebbek lettek: narancssárga pitykőpályák, tarka twister-pöttyök teszik élénkebbé a központot. (Aki nem ismeri a világhírű, lenyűgöző és rendkívül vicces társasjátékot, az olvassa el ezt a zárójelet: a többiek kiugorhatják: egy szó, mint száz, a twister az a típusú mulatság, amely az embereket alaposan megmozdítja. A különböző színű pöttyökre, a dobókocka által meghatározott bal/jobb, kéz/lábat kell tenni – a polipoknak talán nem kihívás, de a különböző korú emberek pácban vannak, ha például 360 fokban kell meghajlítaniuk egy-egy testrészüket. Gyakoroló jógások mindig előnyben vannak).

A Városimázs Iroda előcsarnoka műhellyé vált: itt rekordszámú önkéntes nyiszitel, ragasztgat, csomagol – ők készítik ezeket a köztéri attrakciókat. Beépített emberünk tudni véli, hogy lesz még szókirakós játék is, meg sok-sok narancs/szürke (ezek az idei pulzArt színek) szalag, amiből interaktív pókháló készül majd leginkább a kicsiknek. (Téglánk sajnos nem adott bővebb tájékoztatást arról, hogy mi fán terem az interaktív pókháló, de előbb-utóbb ez is kiderül. Néhány nap kérdése csak).