Világkép– Memória – Rekonstrukció
A virtuális világ megengedi, hogy a közös kérdések fontosabbak legyenek, mint a minket elválasztó távolság, ezt bizonyította a Világkép– Memória – Rekonstrukció című kiállításmegnyitó a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben. Antik Sándor vizuális művész munkáit a skype-on bejelentkező, épp San Antonióban, az Egyesült Államokban tartózkodó Ágoston Vilmos író méltatta.
Antik Sándor és Ágoston Vilmos először a sepsiszentgyörgyi Médium kiállításon találkoztak 1981-ben, előbbi munkájával volt jelen, utóbbit felkérték, hogy nyissa meg a tárlatot. Ágoston így idézi fel akkori benyomását Antikról: „már akkor megragadott a vizuális-gondolati nyitottsága, technikai tudása és bátorsága, ahogyan az anyaghoz nyúlt, ahogyan ki tudott lépni a hagyományos keramikus öntőformák szorításából. Szinte ezzel párhuzamosan kilépett a műterem szorításából is a performansz és az installációk világába, majd később megőrizte keramikus látásmódját, de a digitális vizuális alkotói médiumok felhasználásával a virtuális szabadság világát kísértette”. Ágoston Vilmos szerint ez a kiállítás jól dokumentálja Antik Sándornak a közfelfogástól eltérő, független szemléletét, amely mellett akkor is kitartott, ha látomásainak szelleme veszélyes társadalmi konnotációkat ébresztett a hatalom szemében egykor és talán még ma is. Két alapvonást figyelt meg a művészben, a meghökkentő formai játékosságot és a tudományos kutató-kísérletező kíváncsiságot. „A játékos kutató kíváncsiság Antik műveiben kiegészül a következetes tárgyi környezetépítéssel, önkorrekcióval, a helyzet és az alkotás állandó dokumentálásával, a memória karbantartásával. Ez a memóriát állandóan újraíró, tudatos önkorrekció, látomásait állandóan új hangsúlyokkal, az új helyzetnek megfelelő új jelentéssel írja át. (…) Nem tűri a passzív szemlélést, műveivel mozgósít, viszonyulásra kényszerít, látomásaival meghökkent” – mutatott rá Ágoston Vilmos, aki sok hozzáértőt kívánt az alkotónak, hogy végre otthon érezze magát a virtuális és a valós világban egyaránt.
A Magmában megtekinthető kiállítás átfogó válogatást mutat be Antik Sándor vizuális művész elmúlt három évtizedben készült műveiből. Ahogy a cím is sugallja, a tárlat három szempontot követ: bemutatja az alkotó művész felfogásának és világképének változásait; a kulturális memória szempontjából nézve, olyan műveket vonultat fel, amelyek emblematikus alkotásai voltak a nyolcvanas évek hazai és nemzetközi művészeti rendezvényeinek és amelyek egy része, valamilyen oknál fogva ismeretlen maradt a közönség számára; rekonstrukció – régebbi, megismételhetetlen művészeti akciók, performanszok és installációk, melyek élményeit nagymértékben meghatározta egy adott tér- és időbeli, valamint történelmi kontextus, művészeti események és alkotás, melyek csak a róluk készült fényképek, leírások, audiovizuális dokumentumok nyomán rekonstruálhatóak.
Szeptember 6-án, pénteken 15:30 órától a Magmában Interdiszciplináris beszélgetést tartanak a kiállításhoz kapcsolódóan Antik Sándor, vizuális művész; Diana Marincu, művészettörténész; Ivácson András Áron, filozófus; Kányádi Irén, filozófus; Székely Sebestyén György, művészettörténész, a kerekasztal moderátora és a MAGMA szervezőinek részvételével. Helyszín a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér.