Az ízek előhozzák az emlékeket
Az erdélyi, magyarajkú zsidóság receptjeit, már-már néprajzi metodológiával gyűjti csoportba Király Kinga Júlia. A pulzArt7 kiadásán tartott beszélgetésen a szerző több műhelytitkot osztott meg a recepteskönyvvel kapcsolatban, amelyek közül a legfontosabb, talán a leginkább kézenfekvő is: az ízek menthetetlenül összefonódnak az emlékekkel.
A néprajzban meglehetősen személytelen adathordozó kifejezés alig talál Király Kinga Júlia 12 alanyára: történeteik organikusan fonódnak össze a receptekkel.
Az erdélyi zsidók javát deportálták, legtöbbjük életét valamelyik haláltáborban oltották ki. Nehezen megkerülhető tény ez, ha valaki a kóser, vagy miért ne, tréfli konyha zsidók által használt receptjeit keresi. Kevesen maradtak életben, s ha szigorúan csak a konyhára összpontosítunk, akkor is nehéz helyzettel kell szembenézni – jelzi az író, aki nagyjából 20 000 km autóút, közel három év munkája után készítette el az amúgy vaskosnak tűnő kötetet.
Az alanyok javarésze fiatal korának köszönhette, hogy nem küldték villámgyorsan gázkamrába – ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy túlzottan fiatal is volt arra, hogy önálló háztartást vigyen, emlékei, receptjei, rendszerint az anyjától maradtak meg.
A Miklóssi Szabó István által vezetett beszélgetés kétharmada óhatatlanul az erdélyi zsidók tragikus története köré fonódik, amiben még így, másod-harmad kézből átvéve is sok a fájdalom. Szinte kardvágásszerű fordulatot követel meg, hogy ténylegesen is szó essen a konyháról.
Szerencsére azért ennek is akad tér. Bulik emléke, ahol a kóser zsidók szalonnát és flekkent esznek, vagy sok-sok recept, amiből párat az író-olvasó találkozónak otthont adó Park Vendéglőben el is készítettek szószerinti ízelítőnek, amikből szintén sok változat létezik.
Az erdélyi zsidó konyha ízei erdélyiek – vonja le a következtetést a szerző. De azt is elmondja, hogy a legtöbb fogásnak van olcsó és előkelő változata, hisz a sztereotípiákkal ellentétben, tényleg sok volt a szegény sorsú zsidó család. Van, aki a libát eladja, a sóletbe nem azt teszi, hanem a libahús árából vett tyúkot, vagy marhát. És sok mindezek mellett a káposztás étel is, amely a szerző szerint németes hatás.
Pun intended, mondaná az amerikai: érdemes belekóstolni a könyvbe.
Kiss Bence