Hogyan készítenek animációt a szentgyörgyiek?

„Az iskolából pont az marad ki, amit a gyerekek szeretnek: a művészet, a mozgás, az alkotás öröme. Ezt alternatív módszerekkel lehetne pótolni” – ebben hisz  Balázs Zoltán, a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára, aki éppen erre tett kísérletet a háromnapos animációs műhely vezetésével, elsöprő sikerrel a részvevők körében. A műhelygyakorlat vezetőjével benyomásairól beszélgettünk, miközben világos üzenetet fogalmazott meg a folytatást illetően.

A célom az volt, hogy a jelentkezők egyszerű, kézenfekvő hétköznapi tárgyak felhasználásával, minél önállóbban tudjanak elkészíteni egy-egy animációt – magyarázta Balázs Zoltán. A három nap alatt a nagyobbak (14-18 éves korosztály) gyakorlatban ismerhették meg egy animáció elkészülésének fázisait, megtanultak vágóprogramot használni, mindez az alkotás sikerélménye mellett már önmagában is igen hasznos eredmény.

Az ötfős csapatokban dolgozó 25 kisebb (6-10 éves) résztvevő egyből ráhangolódott a műhelymunkára. Meglepően filmesen gondolkoznak, gátlástalanabbul vállalják fel saját ötleteiket, és egyből tudják, hogy mit akarnak – jegyezte meg a műhelyvezető. Ugyanakkor hiányzik még a kifinomult mozgóképes kultúra, amelyet komolyabb vizuális neveléssel lehetne fejleszteni. Éppen ezért a jövőre nézve jobban be lehetne vonni például az iskolákat, mert óriási a nyitottság és az érdeklődés, csak szervezés kérdése az egész. Össze lehetne kapcsolni a pulzArtot az oktatási intézményekkel, mert ezek a gyerekek a következő fogyasztói a fesztiválnak, és később is nyitottak lesznek a művészetekre és a kultúrára, ha ezekkel együtt nőnek fel – vélekedett az oktató.

Folytatni kell tehát a Balázs Zoltán által elkezdett munkát, most amíg még friss az élmény, amíg még a gyerekek és a szülők lelkesen kérdezik, hogy mikor lesz még ilyen. Lenne is, aki továbbvigye a kezdeményezést (például a PKE végzősei, akik hazaköltöztek). A pulzArt keretében szervezett workshopot pedig hamarabb elkezdeni, hogy megfelelő időt, eszközöket, teret, bemutatási lehetőséget biztosítva, a folytatás kilátásával lehessen összegezni, hogy ne maradjon a fesztivál mostohagyermeke az értékes műhelymunka.