Játéktér a kultúrák határmezsgyéjén

Romániai magyarnak lenni cool, üzente Skype-on Dániából Sebestyén Rita, a Játéktér alapítója, a színházi folyóirat két legfrissebb számának bemutatóján. 2012-ben épp a sepsiszentgyörgyi Reflex színházi fesztiválon körvonalazódott, hogy szükség van elindítani az erdélyi színházi folyóiratot, megmutatni, hogy milyen törekvések vannak a színház és más kulturális események határsávján… – idézték fel a kezdeteket a szerkesztők csütörtökön a pulzArt fesztiválon. Olyan szerkesztősége van a lapnak, amely főleg a virtuális térben találkozik, Ungvári Zrínyi Ildikó Marosvásárhelyen, Zsigmond Andrea és Kötő József Kolozsváron, a lap alapító Sebestyén Rita Dániában él és dolgozik, míg az erdélyi származású főszerkesztő, Varga Anikó Budapestről fogja össze a csapatot.

Varga Anikó főszerkesztő, aki a kritika rovatot vezeti, arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon más a színházi kritika Erdélyben, mint Budapesten. Míg a magyar fővárosban nemcsak nagy hagyománya van a kritikaírásnak, hanem funkcionális szerepe is: éspedig eligazítani a nézőt, éppen ezért sarkosabbak, erősebbek az írások. Erdélyben inkább az a célja a kritikaírásnak,hogy közvetítse a nézők és alkotók felé, hogy a különböző színházakban mi történik, így inkább elemzőbb és leíróbb kritikáról beszélhetünk.  A lapban két szempontok szerint jelennek meg kritikák, igyekeznek kiemelkedő művészi előadásokról írni,  de helye van a kevésbé sikerült, ám bizonyos kérdéseket felvető produkcióknak.

Sebestyén Rita, aki a lap korábbi főszerkesztője volt, elmesélte, ő kezdte bujtogatni az embereket, de tulajdonképpen könnyű volt rávenni őket, hogy elinduljon a Játéktér. Mint mondta, romániai magyarokként kultúrák határmezsgyéjén élünk, muszáj volt létrehozni egy platformot, ahol minél többen beszélgetünk dolgainkról, hogy mennyire változásban vagyunk. Abból építkezzünk, amik vagyunk, merjünk inspirálódni – fogalmazott.

Ungvári Zrínyi Ildikó szerint a Játéktér révén a szabadsághoz akarnak közelebb kerülni, kezdetektől pluralitást képviselték,  a kisebbségi létforma pedig állandó huszonegyedik századi állapot, tudnunk kell magunkat artikulálni ebben a kisebbségi kultúrában. A Játéktér fontos adósságokat is próbál törleszteni, volt olyan lapszámuk, amelyben román színházi teoretikust szólaltattak meg, vagy olyan interjú, amelyben a kultúrák közötti kérdéseket is körbe járták.

Zsigmond Andrea, aki a könyvrecenzió rovatot vezeti, kiemelte, hogy neki egyszerre van könnyebb és nehezebb helyzete, mint a kritika rovatot szerkesztőnek, hiszen rendezőket, más színházi alkotókat is be tud vonni, ám nehezebb  is, mert színházi témájú könyvek nehezebben jutnak el az olvasóhoz.

A nyári szám a román és a magyar színház néhány találkozását tekinti végig, főként román rendezők (Andrei Șerban, Radu Afrim, Sorin Militaru, Mihai Măniuţiu) erdélyi vagy magyarországi munkáiról esik szó, de román kortárs színházi szakemberek (Liviu Ciulei, Miruna Runcan, Ion Vartic, Marian Popescu) esszéi, tanulmányai, valamint a két kultúra keresztmetszetében dolgozó alkotókkal készült interjúk mellett Alina Nelega Kamikaze című drámája is olvasható a lapban.

Az őszi szám Shakespeare gazdag színházi örökségének pár megnyilvánulását veszi számba erdélyi és világszínházi tekintetben. A lapszámnak több sepsiszentgyörgyi vonatkozása is van: összehasonlító elemzés olvasható benne a Bocsárdi László által rendezett Hamlet gyulai és szentgyörgyi változatáról, az interjú rovatban pedig ehhez az előadáshoz, Shakespeare-hez és szakmai pályához kötődő beszélgetések kapnak helyet Bocsárdi László rendezővel, Bartha József vizuális művésszel és Dobre-Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervezővel. Az erdélyi Shakespeare-kutatás eredményeiről könyvrecenziók és tanulmányok számolnak be. Írások olvashatók továbbá a gyulai Shakespeare Fesztiválról, Mnouchkine Macbethjéről, a berlini She She Pop csoport Lear-újragondolásáról, az egyesült királyságbeli Shakespeare-rendezvényekről valamint a helsingőri HamletScenen projektjeiről. A dráma rovat Kovács András Ferenc Antwerpeni közjáték című verses drámarészletét kínálja.

A Játéktér tematikus számokat jelentet meg negyedévente kétszáz példányban, de aktívan működtetik a jatekter.ro honlapot is. A következő szám az alkalmazott színházakról szól,  majd a kisebb színházakkal, pályakezdőkkel foglalkoznak, utána a test és látvány kérdését szeretnék körbe járni. Sepsiszentgyörgyön hamarosan a színházi előadások előtt meg lehet vásárolni a folyóiratot.