A jég csipkézett tüneménye – Az Icebook papírszínházról

Néha nagyon jó, ha nincs más néző rajtunk kívül a térben, nem köhög, nem szöszmötöl, nem megy ki, nem jön be, nem szuszog hangosan, és egyáltalán nem hozza be az előadás terébe saját energiáját, saját korlátait, saját elvárásait senki. Néha vágyunk erre az önző kizárásra. Pedig micsoda elítélendő dolog, igaz?  És van úgy, hogy megadatik. És közben vannak nézők is. Pontosan 12-en, akik egy képernyőnél nem nagyobb felületet néznek. Együtt. És szuszognak, és figyelmüket érezni lehet a csendben. Mert lecsendesít, és befogadásra nevel ez a 20 perces intim színház, amit a McGuire házaspár hozott el nekünk a pulzArtra.

A bensőséges nyugalmat egy papírszínház lapjainak fény-árnyék játéka adja, a hozzáigazított vetítés, melyen igazi emberek mozognak, és a némafilmek hangulatához illő zenei aláfestés. Vagyis, egy pop-up könyv élő színészekkel és vetítésekkel tarkítva. Kristályos álomszerűség, félelmetes precizitás a megalkotóktól. Vélhetően hosszan és mélyen álmodtak róla, mielőtt világra hozták. A lapokat kecsesen forgatja a „mutatványos”, mint tudjuk, Kristin képzett táncos, aki olyan nemzetközi társulatoknál lépett fel, mint például a Cirque du Soleil.

A téma viszont nem apró, és nem is megnyugtató. Valahogy illuzórikus, és mégis evilági. Ház, otthon, tűz melege, egy kecsesen illanó tündér vagy délibáb csipkézi ki álmainkból a valót. Egy férfi hasított fát hord kandallójába. Majd, mint Alice rajzolt csodavilágának kapuján, belép a képzelet teremtette világba, s az beszippantja őt. A tűzhely a bennünk élő cselekvő én, a szenvedély, az érzés, hogy életünk, igen, életünk forró. A tűzhely az,  amit mindig táplálni kell, hogy láng legyen. A férfi belső útja kietlen, vadregényes, kiszáradt fák, majd tenger világítótornya övezi. Asszony után vágyakozó jelenlét. Nincs tűz, jég van. És amikor hősünk már házában tudhatja „jégmenyasszonyát”, az lassan, mint barlangban a csepp, elolvad. A kör bezárul. A férfi fát hord tűzhelyéhez.

Férfi, nő, tűz, jég – minőségek és elemek körülöttünk vagy bennünk.

Az Icebook pop-up könyv diszkrét világára McGuire páros két videó installációjával lehet hangolni. A Psycho oly sűrítetten adja vissza a rettegett világú Hitchcok hátborzongató miliőjét, mint egy japán bonsai. A Jam Jar Fairy pedig nemcsak a gyermekeket nyűgözi le tüneményességével, a befőttesüveg holografikusan vetített tündére oly röpke, mint egy illúzió, de ereje éppen e rebbenőségben rejlik.

Az alkotásokat szombaton, szeptember 17-én is  láthatják 16:00, 16:30, 17:00, 17:30, 18:00 órától a Tamási Áron Színház klubjában és előterében.

Prezsmer Boglárka