„Mire zöldül, költözünk” – Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje

Juszti-mama szilvaízéről, a nagyi kredencéről, anya első isleréről („melyet nem rontott el, csak újragondolt”), a csíkmadarasi köményes pálinkáról, egy katonatiszt apuka probléma-elrendezéséről a tornaedzővel a 80-as években, lakásfelújításról és az ukuleléről – megannyi emléket, érzelmet idézett, vagy éppen kitörő kacagást keltett a 7. pulzArt egyik legjobban várt eseménye.

A hintázó, ringató gitár- és versszólókat együtt éneklés, emlékezés váltotta, melyek az anekdotákkal, műhelytitkokkal fűszerezett intermezzókkal kiegészülve valódi közösségi élményt teremtettek a Háromszék Táncstúdióban. Hrutka Róbert saját szerzeményei mellett Grecsó Krisztián 23 évvel ezelőtt megjelent, Vízjelek a honvágyról című kötetéből is hallhattunk megzenésített verset, miközben az is kiderült, hogy annak idején mindössze 8 példányban kelt el a kötet, „innen győzni nagyon szép” – jegyezte meg fellépőtársa, az író fölfelé ívelő pályája kapcsán. Grecsó Krisztián új regényéből, a Verából is elhangzottak részletek, melynek cselekménye a 80-as években játszódik, és egy 11 éves lány történeteit meséli el. „Ez az első regényem, melyre nem tudják ráfogni, hogy én vagyok a főhőse”.

A Harminc év napsütés tárcakötetből kerültek aztán elő azok a történetek, melyek a líraibb hangokat olykor drámai, máskor könnyekig nevettető pillanatokig fokozták. „Akkor még nem tudtuk, hogy olaszul kell nevezzük a bögyörőt”, előkerült a legjobb szilvaíz keserédes története, a 80-as évek sztársüteményének a sztorija, melyről az írónak most is eszébe jut „ahogy a sértett tacskó islert dagonyázik az udvaron”. Hrutka Róbert zeneszerző dallamai olykor csak aláfestették, kiteljesítették az elhangzó irodalmi szövegeket, máskor észrevétlenül ragadták magukkal, borzongatták végig a kedélyeket a csodálatosan letisztult előadásmódban megszólaló hangokkal. Záróakkordként Grecsó Krisztián még elmondta, mennyire jó visszatérni a pulzArtra, látni, hogy bővül, színesedik a fesztivál – találkozzunk hát jövőben is, ugyanitt.

Farcádi-Plájás Betty