Vadkeleti történetek Erdélyből – Közönségtalálkozó Szabó Róbert Csabával

Míg délelőtt a sepsiszentgyörgyi Szimpla kertjében stílusosan, fekete Daciából olvastak föl erdélyi rémtörténeteket Szabó Róbert Csaba Fekete Dacia (2012) című novelláskötetéből, a délutáni közönségtalálkozón Részeg Imola beszélgetett a szerzővel eddigi munkásságáról, történeteiről, írói stílusáról és Alakváltók (2016) című regényéről.

A Marosvásárhelyen élő, idén Mészöly Miklós díjjal kitüntetett író igen termékeny évtizedet tudhat maga mögött: 5 prózakötete jelent meg, a szépirodalom mellett forgatókönyveket, rádiójátékokat is ír. Hogyan sikerült mindezt megvalósítania – teszi föl a kérdést Részeg Imola. Regénye például úgy készült el, hogy minden napra megvolt a kötelező legalább két oldal, amit meg kellett írnia, az íráshoz fűződő szeretetét és időnkénti gyűlöletét is egyfajta kényszerként éli meg – magyarázza válaszában a szerző. Nagyfokú tudatossággal használja kísérletező-szelleméből fakadó adottságait, nem szeretné megunni önmagát, ezért folyamatosan keresi az új formákat, megközelítési módokat, új elbeszélési technikákat. Efféle érdekes kísérletként próbálta megragadni a rémtörténet műfaját, elemeit a szépirodalom eszközeivel.

Képzelőerejét egészen konkrét dolgok indítják be, újságcikkek, talált történetek, melyeknek olykor közhelyes fordulatait, szereplőit, elcsépelt gondolatait megpróbálja új fénybe helyezni, és úgy felépíteni köréjük saját elbeszéléseit. Ugyanakkor kiemelt figyelmet szán a szereplő-, helyszín- és helyzetleírásaira, számos korabeli térképet, képeslapot, fényképet használ a pontosság érdekében.

Alakváltók című regényében Szabó Róbert Csaba egy ‘89-es kerettörténetbe ágyazva ír az ‘50-60-as évek Romániájáról, amely szerinte igen fontos korszaka volt az ország történetének, ennek mélyrehatóbb ismerete pedig a mai történések jobb megértéséhez is vezethet. Az ozsdolai székely betyárok, Pusztai, Dézsi és Jeges „vadkeleti” történetét sokan elmesélték már, de kellő objektivitás nélkül, ezért érezte szükségét annak, hogy regényében új perspektívából, tágabb kontextusba helyezve és egy lépés távolságból szemléltesse a – helyenként még kiegészített – történetet. „Nem engedhettem meg magamnak, hogy hősként jelenítsem meg ezeket az embereket, miközben igen sok ember életét nyomorították meg miattuk” – vélekedett a regény szerzője.

Farcádi-Plájás Betty