A nulla megközelítése szó szoros értelmében is megtörtént Csutak Magda kiállításának megnyitóján: a Magma bejárata zárva, a pulzArt fesztivál pityköves játéka zérósokban számol, de nem a semmibe vezet, hanem a hátsó bejárathoz, ahol kivételes módon kint tartották meg a beszédeket. Az Ausztriában élő, sepsiszentgyörgyi képzőművész 1977-ben emigrált, azóta nem állított ki Romániában. A láthatóan elérzékenyült Csutak Magda – akit a megnyitón számos régi ismerős is üdvözölt – nemcsak szakmai kapcsolatban áll a Magma kiállítótérrel, de a Bazár sor sarkától pár méterre volt az otthona, így a tárlat helyszíne ezért is különleges volt számára. Talán éppen ezért is hely-specifikus környezeti műnek nevezte el a kurátorral, Szőke Annamáriával: “egy, a különös helyi adottságoknak (is) megfelelően kigondolt téri elrendezés, amely arról ad számot, hogy Csutak hol és hogyan áll ebben a pillanatban művészeti kiállításaival. A különös hely tágabban a szülőváros, vagyis az origo, a nullapont: és ez tökéletesen kapcsolódik a kiállítás témájához”. A Nulla megközelítése című tárlaton konkrét alakzatokkal, anyagminőségekkel, térkompozíciókkal és fényérzetekkel találkozunk, amelyek nemcsak vizuálisan hatnak, de értelmezést is igényelnek.

A művészet és tudomány közeledését, viszonyát firtató, kutató, vizsgáló kiállítás, de a képzőművész egész munkássága kapcsán is szervezték meg pénteken azt a kerekasztal-beszélgetést, melyen az alkotó mellett Szőke Annamária művészettörténész, Beke László művészettörténész, Kolláth Zoltán asztrofizikus, Ungvári Zrínyi  Imre filozófus vett részt, a beszélgetést Ivácson András Áron, antropológus moderálta.

Az erős konceptuális alapon nyugvó kiállítást érdemes úgyis megtekinteni, hogy a tárlatvezetést az alkotó  végzi, ez a pulzArt fesztiválon, szombaton 15 órától lehetséges.