ARIFA

Bár gyakran tűnik úgy, hogy a különböző kultúrájú, hátterű emberek nem tudnak egymással békében élni, a zene egyetemes nyelvezete az, ami közös harmóniát teremthet.

Igazi varázslattal töltötte be az Arifa zenekar muzsikája a Plugor Sándor Művészeti Líceum dísztermét, a jelenlévőket majdhogynem kiemelve térből és időből, csodálatos utazásra hívta őket. Az ősi Babilonba, Iránba, Isztambulba, a balkán vidékekre, Amszterdamba is elcsalogattak zenéjükkel, amely az archaikus dallamokat mesterien ötvözi a jazz és kortárs improvizációs zene elemeivel és ritmusával.

A bukaresti születésű Alex Simu kétféle, szoprán és basszus klarinéton, a német származású Franz von Chossy zongorán, a görög Michalis Cholevas pedig tarhun játszott. E különös, antik kinézetű, hosszú nyakú, a török tamburából ihletett zeneszerszám meglehetősen új keletű vonós és pengetős hangszer. Ütőhangszereken a félig török, félig holland származású Sjahin During játszott, aki Havanában tanult zenélni. Miután bemutatta a zenekart, Alex Simu elmondta, bár gyakran tűnik úgy, hogy a különböző kultúrájú, hátterű emberek nem tudnak egymással békében élni, a zene egyetemes nyelvezete az, ami közös harmóniát teremthet.

Szinte felfoghatatlan, hogy az ennyire különböző örökségű zenészek, a különböző terű, idejű és stílusú hangzások miként olvadnak összhangba, és teljesednek ki egy újabb dimenzióban. Az Arifa titka a négy tagja közötti kreatív kémiában rejlik – olvashatjuk az együttes honlapján, és talán ez lehet a titka a békés együttélésnek is: a közösen alkotás.

Plájás Betty