GYÖRGY ATTILA

György Attila József Attila-díjas író Csíkszeredában született, 1991-1997 között újságíróként, az Ifi Fórum, If, Zabhegyező című ifjúsági lapok főszerkesztőjeként, majd az Erdélyi Napló munkatársaként dolgozott. 1999-ben a Könyvjelző című erdélyi könyvszakmai folyóiratot, illetve az Internetto Transsylvaniae internetes portált szerkesztette. 1997 óta a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője. Novellái, publicisztikái rendszeresen jelennek meg a romániai és magyarországi folyóiratok és újságok hasábjain.

Legutóbbi kötete a Bestiarium Siculorum 2013-ban a Sétatér Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. 2014-ben a Méhes György-nagydíjat vehette át, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke laudációjában úgy vélte, György Attila írásai mágikus töltésűek, olykor lírai sűrítettségűvé fokozódnak, a „mítosz sűrített levegőjét” ugyanakkor ragyogó humorral oldja, magyar elődei között pedig Krúdy Gyula, Tamási Áron, Lázár Ervin és Méhes György említhetők.

„A bestiárium a középkorban volt divatban, tulajdonképpen mesés állatkönyv, amelyben valóságos és képzeletbeli állatok fantasztikus tulajdonságairól van szó. A huszadik században sokan kísérleteztek a bestiáriummal, legizgalmasabban Jorge Luis Borges A kép¬zelt lények könyvé¬ben, amely bizarr do¬ku¬mentuma az emberi művelődéstörténet¬ben és az ettől elválaszt¬hatatlan legendákban, mitológiákban feltűnő képzelt állatoknak, ször-nyetegeknek. (…) György Attila Borges művéhez hasonlóan „szabályszerű” bestiáriumot adott közre, lexikonszerűen sorolva a székely hiedelemvilág különös lényeit a rézfaszú bagolytól a fába szorult féregig! Huszonnégy, a mai székely életben és álomvilágban különös szerepet betöltő lény ismertetését olvashatjuk, leitmotívumszerűen mindenik lexikoncikk a baljós „ne tudd meg soha” figyelmeztetéssel kezdődik, de megtudjuk, sajnos, meg¬tudjuk mégis! Ezek a borzalmas, bizarr, különös, ijesztő vagy komikus lények, a káromkodástól a fohászkodásig, sok ismert székely szófordulatban, szófacsarintásban feltűnve kiiktathatatlan részei életünknek. György Attila szarkasztikusan, történetükből ki-ki¬szólva, illetve történetük fragmentumait, elképesztő tulajdonságaikat aktualizálva a mai székely valóságról is vibrálóan izgalmas képet rajzol, idegen tőle az öntömjénezés, igyek-szik helyükre rakni a dolgokat, ami nem könnyű, már a lények természetfölötti, félelmet keltő tulajdonságai miatt sem” – írja a kötetről a kiadó.