Tettek egy kísérletet: kitörni az alkotói válságból viszont nehéz

A Tein Teatroom olyan projekt, amely e sorok szerzőjének szívéhez túlságosan is közel áll. Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy magyarul fogalmazzak: elfogult vagyok.

Pálffy Tibor, Kónya Ütő Bence, Derzsi Dezső és Kolcsár József felolvasó- és kocsmaszínháza lassan két éve fut. Mondanom sem kell, hogy voltak nagyon is elkapott pillanataik, és olyanok, amelyek nem terv szerint sültek el.
A pulzArt3-ra egy Harold Pinter darab, az Étellift került a terítékre. Az előadás lényegében erről szólt, illetve besorolt arra a tömött sávra, ahol azok a filmek, írások és általában véve, mindenféle mű sorakozik, amelyek valamilyen válság okán nem tudtak megszületni.

Kérdés persze, hogy ilyen állapotok mellett mi történik a produkcióval? Elhasal? Megbukik? Netalán újra kell értelmezni mindent, ami hozzá kapcsolódik?

A Teatroom ezúttal lényegében megbukott, hiszen előre kitalált koncepció nélkül, inkább improvizálva döcögött le az előadás. A darab azonban kísérlet, illetve kísérletezés is volt. A bukás ennek tükrében, pedig relatívvá válik: tündöklő bukássá, szórakoztató elhasalássá, hangosan kacagó úttévesztéssé.

A kísérletezés eredménye közös integetés, közös éneklés, és iszonyatos mennyiségű kacagás. Ez az eredmény lényegesen eltér attól, amire Pinter szövege predesztinálja a darabot: a két várakozó bérgyilkos között kialakuló feszültségről vajmi keveset tudunk meg, hiszen csak a szerzői instrukciókat olvassa fel Pálffy.

Rendezővé válik a színész, pontosabban mindegyik színész – az eredmény viszont nehezen fogható meg: van itt vallomás arról, hogy milyen érzést hagy a művészben a közönség reakciója, van értékelés is az elmúlt két év Teatroomjairól. Technikailag kicsit elidegenítve, nem közvetlenül közlik velünk nézőkkel, hogy mit gondolnak, de attól mindez őszinte még. Persze van hülyéskedés is. Hogy milyen céllal, az a helyzettől függ, ahogy ebben a produkcióban minden. És ez így rendjén is van.

Megtudjuk azt is, hogy készültek, készülgettek a művészek, de nem volt elegendő az idő, vagy nem működtök a megfelelő érzékek… A produkció nem előre rendezett formában állt össze.

A bőréből kifordított színdarab, az Étellift mindenképp megálló. A kérdés már csupán annyi, hogy a szerelvény megy tovább innen vagy ez a végállomás, és több Teatroom nem lesz. Az idő majd leimprovizálja.

Kiss Bence