object(WP_Query)#11062 (53) {
  ["query"]=>
  array(7) {
    ["post_type"]=>
    string(10) "performers"
    ["tax_query"]=>
    array(1) {
      [0]=>
      array(3) {
        ["taxonomy"]=>
        string(15) "performers_year"
        ["field"]=>
        string(4) "slug"
        ["terms"]=>
        string(4) "2014"
      }
    }
    ["orderby"]=>
    string(4) "name"
    ["order"]=>
    string(3) "asc"
    ["post_status"]=>
    string(7) "publish"
    ["posts_per_page"]=>
    int(-1)
    ["lang"]=>
    string(2) "hu"
  }
  ["query_vars"]=>
  array(71) {
    ["post_type"]=>
    string(10) "performers"
    ["tax_query"]=>
    array(1) {
      [0]=>
      array(3) {
        ["taxonomy"]=>
        string(15) "performers_year"
        ["field"]=>
        string(4) "slug"
        ["terms"]=>
        string(4) "2014"
      }
    }
    ["orderby"]=>
    string(4) "name"
    ["order"]=>
    string(3) "ASC"
    ["post_status"]=>
    string(7) "publish"
    ["posts_per_page"]=>
    int(-1)
    ["lang"]=>
    string(2) "hu"
    ["error"]=>
    string(0) ""
    ["m"]=>
    string(0) ""
    ["p"]=>
    int(0)
    ["post_parent"]=>
    string(0) ""
    ["subpost"]=>
    string(0) ""
    ["subpost_id"]=>
    string(0) ""
    ["attachment"]=>
    string(0) ""
    ["attachment_id"]=>
    int(0)
    ["name"]=>
    string(0) ""
    ["pagename"]=>
    string(0) ""
    ["page_id"]=>
    int(0)
    ["second"]=>
    string(0) ""
    ["minute"]=>
    string(0) ""
    ["hour"]=>
    string(0) ""
    ["day"]=>
    int(0)
    ["monthnum"]=>
    int(0)
    ["year"]=>
    int(0)
    ["w"]=>
    int(0)
    ["category_name"]=>
    string(0) ""
    ["tag"]=>
    string(0) ""
    ["cat"]=>
    string(0) ""
    ["tag_id"]=>
    string(0) ""
    ["author"]=>
    string(0) ""
    ["author_name"]=>
    string(0) ""
    ["feed"]=>
    string(0) ""
    ["tb"]=>
    string(0) ""
    ["paged"]=>
    int(0)
    ["meta_key"]=>
    string(0) ""
    ["meta_value"]=>
    string(0) ""
    ["preview"]=>
    string(0) ""
    ["s"]=>
    string(0) ""
    ["sentence"]=>
    string(0) ""
    ["title"]=>
    string(0) ""
    ["fields"]=>
    string(0) ""
    ["menu_order"]=>
    string(0) ""
    ["embed"]=>
    string(0) ""
    ["category__in"]=>
    array(0) {
    }
    ["category__not_in"]=>
    array(0) {
    }
    ["category__and"]=>
    array(0) {
    }
    ["post__in"]=>
    array(0) {
    }
    ["post__not_in"]=>
    array(0) {
    }
    ["post_name__in"]=>
    array(0) {
    }
    ["tag__in"]=>
    array(0) {
    }
    ["tag__not_in"]=>
    array(0) {
    }
    ["tag__and"]=>
    array(0) {
    }
    ["tag_slug__in"]=>
    array(0) {
    }
    ["tag_slug__and"]=>
    array(0) {
    }
    ["post_parent__in"]=>
    array(0) {
    }
    ["post_parent__not_in"]=>
    array(0) {
    }
    ["author__in"]=>
    array(0) {
    }
    ["author__not_in"]=>
    array(0) {
    }
    ["search_columns"]=>
    array(0) {
    }
    ["update_post_term_cache"]=>
    bool(true)
    ["ignore_sticky_posts"]=>
    bool(false)
    ["suppress_filters"]=>
    bool(false)
    ["cache_results"]=>
    bool(true)
    ["update_menu_item_cache"]=>
    bool(false)
    ["lazy_load_term_meta"]=>
    bool(true)
    ["update_post_meta_cache"]=>
    bool(true)
    ["nopaging"]=>
    bool(true)
    ["comments_per_page"]=>
    string(2) "50"
    ["no_found_rows"]=>
    bool(false)
    ["taxonomy"]=>
    string(15) "performers_year"
    ["term"]=>
    string(4) "2014"
  }
  ["tax_query"]=>
  object(WP_Tax_Query)#11100 (6) {
    ["queries"]=>
    array(2) {
      [0]=>
      array(5) {
        ["taxonomy"]=>
        string(15) "performers_year"
        ["terms"]=>
        array(1) {
          [0]=>
          string(4) "2014"
        }
        ["field"]=>
        string(4) "slug"
        ["operator"]=>
        string(2) "IN"
        ["include_children"]=>
        bool(true)
      }
      [1]=>
      array(5) {
        ["taxonomy"]=>
        string(8) "language"
        ["terms"]=>
        array(1) {
          [0]=>
          string(2) "hu"
        }
        ["field"]=>
        string(4) "slug"
        ["operator"]=>
        string(2) "IN"
        ["include_children"]=>
        bool(true)
      }
    }
    ["relation"]=>
    string(3) "AND"
    ["table_aliases":protected]=>
    array(2) {
      [0]=>
      string(21) "wp_term_relationships"
      [1]=>
      string(3) "tt1"
    }
    ["queried_terms"]=>
    array(2) {
      ["performers_year"]=>
      array(2) {
        ["terms"]=>
        array(1) {
          [0]=>
          string(4) "2014"
        }
        ["field"]=>
        string(4) "slug"
      }
      ["language"]=>
      array(2) {
        ["terms"]=>
        array(1) {
          [0]=>
          string(2) "hu"
        }
        ["field"]=>
        string(4) "slug"
      }
    }
    ["primary_table"]=>
    string(8) "wp_posts"
    ["primary_id_column"]=>
    string(2) "ID"
  }
  ["meta_query"]=>
  object(WP_Meta_Query)#11110 (9) {
    ["queries"]=>
    array(0) {
    }
    ["relation"]=>
    NULL
    ["meta_table"]=>
    NULL
    ["meta_id_column"]=>
    NULL
    ["primary_table"]=>
    NULL
    ["primary_id_column"]=>
    NULL
    ["table_aliases":protected]=>
    array(0) {
    }
    ["clauses":protected]=>
    array(0) {
    }
    ["has_or_relation":protected]=>
    bool(false)
  }
  ["date_query"]=>
  bool(false)
  ["request"]=>
  string(453) "
			SELECT   wp_posts.*
			FROM wp_posts  LEFT JOIN wp_term_relationships ON (wp_posts.ID = wp_term_relationships.object_id)  LEFT JOIN wp_term_relationships AS tt1 ON (wp_posts.ID = tt1.object_id)
			WHERE 1=1  AND ( 
  wp_term_relationships.term_taxonomy_id IN (25) 
  AND 
  tt1.term_taxonomy_id IN (13)
) AND wp_posts.post_type = 'performers' AND ((wp_posts.post_status = 'publish'))
			GROUP BY wp_posts.ID
			ORDER BY wp_posts.post_name ASC
			
		"
  ["posts"]=>
  array(27) {
    [0]=>
    object(WP_Post)#11103 (24) {
      ["ID"]=>
      int(340)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:31:27"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:31:27"
      ["post_content"]=>
      string(2323) "
OSONÓ SZÍNHÁZMŰHELY – PREZSMER BOGLÁRKA
Részben én is tükrözöm…
Az Osonó Színházműhely Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadása és színházpedagógiai foglalkozás. Színpadtól függetlenül, mindannyian felmutatjuk, feltárjuk vagy tükrözzük azt, ami foglalkoztat.
Az Osonó és Prezsmer Boglárka színházpedagógus arra hívja a közönséget, legyenek ők is tükreink, és a látott élmények személyesebbé tételével olyan érzékeny témákat járhassanak körbe, melyek az örök gyermek tiszta kérdéseit vizsgálják: meddig tart a törődés, a szeretet, mit tehetünk a magunkra maradottság feloldásáért, vagy azért, hogy hittel éljük tovább életünket.
Az Osonó korábban feldolgozó beszélgetéseket kínált nézőinek az előadásokat követően. A több száz alkalom tapasztalata nyomán alakult ki bennük a színházpedagógiai foglalkozások életre hívásának gondolata, ezzel is eleget kívánnak tenni a megfogalmazott igénynek, mely  nemcsak nézni, hanem  bevonódni is szeretne.
Az előadást követő színházi nevelési foglalkozások sorozatát azzal a céllal indítják útjára, hogy a nézői élményt résztvevői színházi élménnyé (is) mélyíthessék. Egy térben, egy közösséget alkotva, színházi nevelési eszközöket használva közelítenek a látott előadás által felkínált témákhoz. Az interaktív órában olyan résztvevői módokat kínálnak nézőinknek, melyek a téma és a színházi forma befogadását, megértését érzékenyítik, a személyesség és az átfogóbb értelmezés szolgálatában pedig közös gondolkodásra ösztönöznek.
A foglalkozásokat az osonós színészekkel közösen, Prezsmer Boglárka színházpedagógus vezeti.
Prezsmer Boglárka középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, majd Kolozsváron tanult teatrológiát. Dramaturgként is dolgozik, több mint tíz éve foglalkozik színház- és drámapedagógiával, emellett művészetpedagógiákban is jártas.
"
      ["post_title"]=>
      string(100) "AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT – előadás és színházpedagógiai foglalkozás felnőtteknek."
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(84) "ahogyan-a-viz-tukrozi-az-arcot-eloadas-es-szinhazpedagogiai-foglalkozas-felnotteknek"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:31:27"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:31:27"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=340"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [1]=>
    object(WP_Post)#11093 (24) {
      ["ID"]=>
      int(345)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:39:52"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:39:52"
      ["post_content"]=>
      string(1561) "
Genfben, Párizsban, Moszkvában és Budapesten is szakmai díjat zsebeltek be. A bohóckodást komolyan űző társulat két alapítója Siomone Fassari és Camilla Pessi szakképzett bohócok, mindketten Svájcban, a Teatro Dimitri iskola tanítványai voltak.
Éppen tíz éve, azaz tanulmányaik elvégzése után 2004-ben találkozott útjuk, amikor Simone felkereste Camillát, azzal a céllal, hogy helyettesítse korábbi partnerét. Művészi és emberi szálak komplex kuszasága jellemezte ezt az együttműködést, amely hamarosan állandóvá vált: a duó azonban 2008-ban trióvá nőtte ki magát, Valerio Fassari csatlakozásával – aki a színházi és zenei vonalat erősítette.
A siker nem váratott magára sokat – 2010-ben a Genfi fesztivál közönségdíját szerezte meg a Baccala Clown. Ekkor Louis Spagna rendező is elkezdett dolgozni a csapattal a PSS PSS névre keresztelt show pedig újra tarolt szakmai körökben és a közönség kegyeiben egyaránt.
A Baccala Clown kifinomult, színházi elemekkel alaposan megspékelt bohócprodukciót mutat: az egyik fesztiválon például a Cirque de soleil díját is elnyerték.
Baccala Clown:
Simone Fassari, Camilla Pessi
Honlap:
http://www.ibaccalaclown.com/
"
      ["post_title"]=>
      string(22) "BACCALA CLOWN: PSS PSS"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(21) "baccala-clown-pss-pss"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:39:52"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:39:52"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=345"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [2]=>
    object(WP_Post)#11063 (24) {
      ["ID"]=>
      int(361)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:10:35"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:10:35"
      ["post_content"]=>
      string(1919) "
Európában egyedülálló, remek humorú tárgyszínházi előadás Odüsszeusz történetéről. A jól ismert történetet azonban senki ne az eredeti szöveggel várja, itt modern, mai nyelven hallható Odüsszeusz hazaútjának története, az eposz néhány jellegzetes kalandjának kiemelésével. Az előadásban számtalan jellegzetes magyar asszociáció, vicc és dal hangzik el, mintha egyfajta Monty Python-átirata volna, tele humorral, nyelvi leleménnyel, szójátékkal.
A különleges  produkcióban háztartási eszközökkel mesélik el Homérosz eposzának, az Odüsszeia történetét, a tésztaszűrőtől kezdve a dugóhúzón át a kelkáposztáig van itt minden, még színes papírba csomagolt bob-bon katonák is. Az előadás nem csak a felnőttek, hanem a tíz évnél nagyobb gyerekek számára is izgalmas kikapcsolódást ígér, igazi családi programként is működik.
Az előadást Philippe Genty és Mary Underwood rendezi, ők francia társulatukkal már korábban színre vitték a produkciót. A Bárkán három színész: Szorcsik Kriszta, Dévai Balázs és Jerger Balázs játssza a történetet.  Az előadást idén tavasszal mutatták be, a Bárka Színház, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Francia Intézet koprodukciójaként.
Philippe Genty (1938 -) a francia színházi élet legendás, több műfajt egyesítő alkotóinak egyike, rendező, koreográfus és bábművész, aki pályáját képzőművész-grafikusként kezdte, 1967-ben megalapította Compagnie Philippe Genty néven saját társulatát, amely eleinte főleg bábszínházi kísérletezéssel foglalkozott, de kezdettől fogva tágította a műfaji kereteket, és a vizualitás, a mozgás, a zene és a tárgy animáció ötvözésére törekedett.
"
      ["post_title"]=>
      string(63) "BÁRKA SZÍNHÁZ–PHILIPPE GENTY: ODÜSSZEUSZ SZEMETESLAPÁTON"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(55) "barka-szinhaz-philippe-genty-odusszeusz-szemeteslapaton"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:10:35"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:10:35"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=361"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [3]=>
    object(WP_Post)#11064 (24) {
      ["ID"]=>
      int(341)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:34:23"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:34:23"
      ["post_content"]=>
      string(1196) "
Egy férfi meg egy nő, a nagy szerelem és az utolsó találkozás kint az utcán – így lehetne összefoglalni az Antonymus Venetus nevet viselő táncperformanszt, amelyet Baczó Tünde táncos koreográfus mutat be Cári Tibor muzsikájára, Simona Donici ötlete alapján.
Giuseppe Berto Anonimo veneziano című darabjából és az ebből készült Enrico Maria Salerno által rendezett filmből inspirálódott előadás, amely különös szemszögből mutatja be a jól ismert történetet: az erős érzelmeket megmozgató, utolsó találkozást két ember között, akik fiatalként egymásba szerettek, megtapasztalták, mit jelent az igazi szerelem, ám az élet a maga kiszámíthatatlanságával elválasztotta őket egymástól.  Egy nap erejéig újra egymásra találnak. Olyan intenzitással élik meg ezt a napot, mintha ez lenne az egész életük. Két szenvedélyes ember Velencében, egy olyan igaz szerelem fogságában, amely felette áll akár a halálnak is.
Előadja Baczó Tünde és Alin State, zongorán játszik Cári Tibor, csellón Szabó J. Attila.
"
      ["post_title"]=>
      string(48) "CÁRI TIBOR – BACZÓ TÜNDE: ANTONYMUS VENETUS"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(40) "cari-tibor-baczo-tunde-antonymus-venetus"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:34:23"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:34:23"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=341"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [4]=>
    object(WP_Post)#11065 (24) {
      ["ID"]=>
      int(354)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:55:01"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:55:01"
      ["post_content"]=>
      string(2718) "
Csutak Magda szabadfoglalkozású képzőművész, keramikus 1945-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1964-1970 között akolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet kerámia szakán tanult. 1974-ben elkészítette A föld tiszteletére című samott köztéri landart-művét. 1974-1977 között a  bukaresti Üveg- és Finomkerámia Kutatóintézet munkatársaként szilikátokkal (pl. fotoszenzibilis üveggel) kísérletezett tudományos elmélyültséggel, ugyanakkor kiállításokra szánt alkotásaiban a pozitív-negatív viszonyon alapuló leképezés módozatai, valamint az ezzel összefüggő sorozatgyártás és egyediség problémája foglalkoztatták, a pop-art körébe sorolható figurális műveket és papírrepülőket készített porcelánból.
1977-es emigrációja után Bécsben folytatta a kísérletezést a papírvékony porcelán lapokkal, és az új élethelyzet gyökértelensége akaratlanul is olyan munkák készítésére ösztönözte, amelyek az otthon- és értékvesztéssel szemben örök érvénnyel bíró szellemi tartalmak kifejezését tette lehetővé, minimális eszközökkel. Az illuzionista technikát a maradandóság és törékenység, illetve a szellemi és anyagi kettősségeinek érzékeltetésére alkalmazta. A porcelánlap kezdetben mint íráshordozó – agyagtábla, pergamen, összegyűrt papír – jelent meg, később fotóemulzióval bevonva mint fénylenyomatok hordozója funkcionált, vagy az oxidokkal vegyített porcelán masszából készült lapok színtónusai mennyiségi és minőségi változásokat mutattak be. A legutóbbi időszakban az anyagok belső, szerkezeti tulajdonságainak és ezek látható, (leolvasható) felületi megjelenésének kapcsolatát a számítástechnika és a nanotechnológia területén alapvető szilikátokkal (sziliciumdioxid, grafit, ezüst, vas- vagy nikkeloxid tartalmú) szemlélteti. Az anyagok és alakzatok tudomány- és kultúrtörténeti összefüggései iránt mindig is érdeklődő Csutak az utóbbi években a kémia, a biológia, a fizika mellett a matematika területén véli felfedezni azt a módszert, amely a törvény- és szabályszerűségeken alapuló gondolkodásnak és az elvont, filozófiai vagy elméleti világmagyarázatoknak egyaránt teret enged. Az arányok, a léptékek, a számszerű összefüggések vizuális érzékeltetése során egyetlen matematika alakzatra, a nullára összpontosít.
forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/csutak-magdolna-441
"
      ["post_title"]=>
      string(49) "Csutak Magda: APPROACHING ZERO– Solo Exhibition"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(45) "csutak-magda-approaching-zero-solo-exhibition"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:55:01"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:55:01"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=354"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [5]=>
    object(WP_Post)#11032 (24) {
      ["ID"]=>
      int(347)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:42:04"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:42:04"
      ["post_content"]=>
      string(573) "
DOINA RUȘTI 1959-ben született Comoşteni-ben,  az egyik legismertebb román kortárs írónő, számos irodalmi díj kitüntetettje, műfordítóként és kritikusként is jegyzik. Főleg a Poliromnál publikál, műveit több nyelvre lefordították, rendszeres meghívottja a nagy nemzetközi könyvvásároknak. Bukarestben él,  pedagógus családból származik, ő maga is egyetemi tanárként dolgozik. 2006-ban megjelenő Zogru című regénye a Román Írószövetség díját kapta, magyarra Szenkovics Enikő fordította.
"
      ["post_title"]=>
      string(12) "DOINA RUȘTI"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(11) "doina-rusti"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:42:04"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:42:04"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=347"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [6]=>
    object(WP_Post)#11067 (24) {
      ["ID"]=>
      int(365)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:20:43"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:20:43"
      ["post_content"]=>
      string(3118) "
Fergetes táncjáték egy olyan személlyel, aki valójában egy bábu. Ő nem csak egy bábu, hanem egy ember, egy kis ember.  Egy életre keltett kicsinyke ember.
Neve: Freeman
Magassága: 35 cm
Kézmérete: nem besorolható
Cipőmérete: 5 cm
Gonoszsága: mérhetetlen
Barátságos-e? Nem igazán
Hogyan jellemeznéd ezt a kis emberkét Morgan?
Amikor találkoztam vele, akkor még kedves kis ember volt, de utána…
Nagyon eleven, sőt, mondhatnám rosszindulatú. Mindig újabb és újabb okot keres arra, hogy gonoszkodni tudjon velem, és ezt nagyon élvezi. Ezt persze nem hagyhatom, azt hiszem, ki kéne nyírnom. Nincs más választásom, hacsak meg nem változik. Megváltozni? Ő? SOHA!
Valamire készül!
Tudom. És akkor még nem beszéltem a barátjáról, a nyúlról.
Az előadásban színpadra lép Fehér Ferenc, aki egyben a produkció koreográfusa és zeneszerzője. A jelmezt Simon Judit, a fényt Kovácsovics Dávid tervezte.
"Az volt az elsődleges, hogy egy báb segítségével olyan mozgásvilágot mutassak be a nézőknek, ami rám jellemző. A saját táncnyelvemet megtartva akartam életre kelteni a bábot. Ez egy szóló előadás, de közben mégis duett egy bábbal. A báb belőlem egy rész. (...) Imádtam ezt az egy évet ezzel a bábbal. Egy bábút valóban életre lehet kelteni. Persze ez nem ment rögtön, de hamar összebarátkoztunk. Egy felnőtthöz is annyira hozzá tud nőni egy báb, mint ahogy a kisgyerek ragaszkodik a kis figuráihoz. A próba úgy kezdődött, hogy semmit nem tudtam kezdeni a bábbal, de gyorsan beindult a folyamat, mikor elkezdtem vele mozogni. " – mondja egy interjúban az alkotó.
(Teljes interjú: http://fidelio.hu/tanc/interju/feher_ferenc_imadtam_ezt_az_egy_evet_ezzel_a_babbal)
Fehér Ferenc /1975/. Klasszikus értelemben vett táncosi képzésben nem vett részt, ám a művészetére meghatározó befolyást gyakorló irányzatoknak köszönhetően egyedi, összetéveszthetetlen stílusban dolgozik. Elképesztő virtuozitása, a különféle táncos iskoláktól való függetlensége, akrobatikus képességei, fizikai ereje és szuggesztivitása a magyar táncművészet egyik legizgalmasabb alakjává avatják. Fehér Ferenc Magyarországon jelenleg az egyetlen, akinek kortárs táncszínházi fellépései kilencven százalékban külföldi színpadokon jönnek létre. Számos hazai és külföldi díjban, elismerésben részesült. Egyébként a sepsiszentgyörgyi M Studioval is dolgozott, a Kampf című produkció koreográfusa volt. A pulzArt fesztiválon két produkcióval lép fel.
"
      ["post_title"]=>
      string(33) "FEHÉR FERENC: MORGAN AND FREEMAN"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(31) "feher-ferenc-morgan-and-freeman"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:20:43"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:20:43"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=365"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [7]=>
    object(WP_Post)#11045 (24) {
      ["ID"]=>
      int(363)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:12:32"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:12:32"
      ["post_content"]=>
      string(3382) "
halad egyik, követi másik,
virul egyik, hervad másik,
erősül egyik, gyengül másik,
keletkezik egyik, elenyész másik.
Lao-ce TAO TE KING Az Út és Erény könyve (Weöres Sándor fordításában)
Alkotók: Fehér Ferenc, Dózsa Ákos
Fénytervező: Bánki Gabi
Zene: Fehér Ferenc
Hangtechnikus: Kovácsovics Dávid
Jelmez: Simon Judit
Koreográfia: Fehér Ferenc
"A Tao Te Fehér Ferenc első olyan munkája, melyben ténylegesen is táncos-koreográfusként mutatkozik be. Az előadásból kiderül, hogy Fehér képes az általa használt sajátos mozdulatokat más testére is varrni, úgy, hogy az önálló táncnyelvvé váljon. (...)A Tao Te negyvenpercnyi tánca ugyanis két hallgatag férfi néma kötelékét mutatja be – az ellentétek dinamizmusára épülve. Az alapvetően kontakttánc bázisú, finom testi reflexiók százával tűzdelt jelenetek lendülete is ezen alapul – s talán ez az, ami Lao Ce címadó művével (Tao Te, Út és Erény könyve) összeköti a koreográfiát. Bár igazából ez a szál paradox módon láthatatlan és lényegtelen is az előadás szempontjából. A két előadó közti különbség kívül-belül megmutatkozik: a bozontos szakállú Dózsa Ákos befelé forduló, zárkózott figura, aki folyton összekócolt haja mögé rejti tekintetét (érdekes, hogy a Buddha szomorú-ban is hasonlóan visszahúzódó karaktert alakít); Fehér kopasz fejű, nyílt tekintetű alak, bátran a szemébe néz bárkinek; sok esetben ő az indukátor, aki elindítja az eseményeket. Öröm megfigyelni a két táncos mozgásbéli különbségeit, eltérő testi adottságaikat, élvezni az előadás finom humorát, s látni, hogy a Fehérre jellemző mozgás (görbített hát – behajlított láb – ruganyos mozgás – kombináció) hogyan válik önálló táncnyelvvé Dózsa Ákos testén" – írja róla Barta Edit az Ellenfényben.
(Teljes írás: http://www.ellenfeny.hu/tancmuveszet/onallo-produkciok/atruhazva)
A TAO TE című koreográfia érdemelte ki a 2010-es év legjobb táncelőadásának járó Lábán Rudolf-díjat. Az előadás világ számos országában vendégszerepelt már.
Fehér Ferenc /1975/. Klasszikus értelemben vett táncosi képzésben nem vett részt, ám a művészetére meghatározó befolyást gyakorló irányzatoknak köszönhetően egyedi, összetéveszthetetlen stílusban dolgozik. Elképesztő virtuozitása, a különféle táncos iskoláktól való függetlensége, akrobatikus képességei, fizikai ereje és szuggesztivitása a magyar táncművészet egyik legizgalmasabb alakjává avatják. Fehér Ferenc Magyarországon jelenleg az egyetlen, akinek kortárs táncszínházi fellépései kilencven százalékban külföldi színpadokon jönnek létre. Számos hazai és külföldi díjban, elismerésben részesült. Egyébként a sepsiszentgyörgyi M Studioval is dolgozott, a Kampf című produkció koreográfusa volt. A pulzArt fesztiválon két produkcióval lép fel.
"
      ["post_title"]=>
      string(21) "FEHÉR FERENC: TAO TE"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(19) "feher-ferenc-tao-te"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:12:32"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:12:32"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=363"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [8]=>
    object(WP_Post)#11042 (24) {
      ["ID"]=>
      int(352)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:50:17"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:50:17"
      ["post_content"]=>
      string(2168) "
Pszichológia online!
Feldmár András teljes digitális valójában lesz jelen a Tein Teaházban, egy online előadás keretében: Az elme játéka – játék az elmével – online előadás moderátora Dr. Kovács Réka Rozália családterapeuta lesz, hiszen a laikusok körében is igen ismert pszichológus sokszor foglalkozik a családok boldogtalanságának okaival is.
Nevével összefüggésben sokszor merül fel az erősen hallucinogén drog, az LSD is, hiszen Feldmár nem ellenzi a szer eredeti, azaz terápiás célú használatát. A dolog már azért is érdekes lenne, mert Feldmár gyakran beszél a gyógyszeres kezelések ellen – mondhatni elutasítja a hétköznapi pszichológia általánosan elfogadott eszközeit.
A kisiskolások számára alighanem szimpatikus az a nézete is, amely szerint az iskola egyfajta kényszer, a házi feladatok pedig kontraproduktív és a szülőnek ahhoz sem lehet sok köze, hogy a poronty berakott-e a táskába, vagy sem mindent, ami másnapra szükséges. Dogmákat ritkán említ, a szeretetről azonban sokat beszél – ez szerinte a problémák többségét orvosolni tudja. (Íme, egy a sokból: „Egyszerűen el kell határozni, hogy az iránytű, amivel kijelöljük, hogy merre menjünk, az ne a félelem legyen. Ne kelljen már menekülni. El kell kezdeni az iránytűt a vággyal összekötni! Azt csinálom, amit akarok, és nem tart vissza a félelem.”)
Név: Feldmár András (Andrew Feldmar)
Születési hely: Budapest, 1940, jelenlegi lakhely Vancouver
Könyvek (a teljesség igénye nélkül): Szabadíts meg a gonosztól, A barna tehén fia, Életunalom, élettér, életkedv, Ébredések, Szabadság, szerelem, Most, vagy soha.
Feldmár Intézet: http://www.feldmarinstitute.info/
https://www.youtube.com/watch?v=Sm9YtLfdsmg"
      ["post_title"]=>
      string(16) "FELDMÁR ANDRÁS"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(14) "feldmar-andras"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:52:16"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:52:16"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=352"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [9]=>
    object(WP_Post)#11055 (24) {
      ["ID"]=>
      int(357)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:01:09"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:01:09"
      ["post_content"]=>
      string(2803) "
György Attila József Attila-díjas író Csíkszeredában született, 1991-1997 között újságíróként, az Ifi Fórum, If, Zabhegyező című ifjúsági lapok főszerkesztőjeként, majd az Erdélyi Napló munkatársaként dolgozott. 1999-ben a Könyvjelző című erdélyi könyvszakmai folyóiratot, illetve az Internetto Transsylvaniae internetes portált szerkesztette. 1997 óta a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője. Novellái, publicisztikái rendszeresen jelennek meg a romániai és magyarországi folyóiratok és újságok hasábjain.
Legutóbbi kötete a Bestiarium Siculorum 2013-ban a Sétatér Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. 2014-ben a Méhes György-nagydíjat vehette át, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke laudációjában úgy vélte, György Attila írásai mágikus töltésűek, olykor lírai sűrítettségűvé fokozódnak, a „mítosz sűrített levegőjét” ugyanakkor ragyogó humorral oldja, magyar elődei között pedig Krúdy Gyula, Tamási Áron, Lázár Ervin és Méhes György említhetők.
"A bestiárium a középkorban volt divatban, tulajdonképpen mesés állatkönyv, amelyben valóságos és képzeletbeli állatok fantasztikus tulajdonságairól van szó. A huszadik században sokan kísérleteztek a bestiáriummal, legizgalmasabban Jorge Luis Borges A kép¬zelt lények könyvé¬ben, amely bizarr do¬ku¬mentuma az emberi művelődéstörténet¬ben és az ettől elválaszt¬hatatlan legendákban, mitológiákban feltűnő képzelt állatoknak, ször-nyetegeknek. (...) György Attila Borges művéhez hasonlóan „szabályszerű” bestiáriumot adott közre, lexikonszerűen sorolva a székely hiedelemvilág különös lényeit a rézfaszú bagolytól a fába szorult féregig! Huszonnégy, a mai székely életben és álomvilágban különös szerepet betöltő lény ismertetését olvashatjuk, leitmotívumszerűen mindenik lexikoncikk a baljós „ne tudd meg soha” figyelmeztetéssel kezdődik, de megtudjuk, sajnos, meg¬tudjuk mégis! Ezek a borzalmas, bizarr, különös, ijesztő vagy komikus lények, a káromkodástól a fohászkodásig, sok ismert székely szófordulatban, szófacsarintásban feltűnve kiiktathatatlan részei életünknek. György Attila szarkasztikusan, történetükből ki-ki¬szólva, illetve történetük fragmentumait, elképesztő tulajdonságaikat aktualizálva a mai székely valóságról is vibrálóan izgalmas képet rajzol, idegen tőle az öntömjénezés, igyek-szik helyükre rakni a dolgokat, ami nem könnyű, már a lények természetfölötti, félelmet keltő tulajdonságai miatt sem" – írja a kötetről a kiadó.
"
      ["post_title"]=>
      string(14) "GYÖRGY ATTILA"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(13) "gyorgy-attila"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:01:09"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:01:09"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=357"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [10]=>
    object(WP_Post)#11054 (24) {
      ["ID"]=>
      int(356)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:59:43"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:59:43"
      ["post_content"]=>
      string(1652) "
A tárlatban a groteszk már-már karnyújtásnyira van. Henning János szándékosan választja az erős ingert, hiszen bevallása szerint az álszenteskedés bosszantja. A cukros üdítőket, a külföldi üzletláncokat illik nem szeretni, elvből szabotálni. Henning János úgy véli, hogy az illendőség kedvéért elkövetett cselekedetek zavaróak, hiszen az egyén ettől még a nagyáruházban bevásárolt üdítőt vidáman dönti magába. A meztelenség is prüdériát vált ki – a fényképész, pedig a szexuális utalásokat sem rejti véka alá.
Az Ő is én tárlat annyiban formabontó, hogy szöveg is kíséri a képeket. Egy-egy témához egy-egy szöveg jár: Kiss Bence egy kitalált fotós szeméből nézi a világot, aki a sok, személyes gondja mellett dolgozik. A tárlat anyaga akár az általa kitalált szempontok alapján is készülhetett volna, hogy nem így történt, az már csak a sors szeszélye.
Henning János – 1962. december 6, fényképész. Dolgozik az MTI-nek, több helyi újságnak, sajtófotósként számos háromszéki eseményen fordul meg. Ha nem megrendelésre dolgozik, szívesen használja az aktok által nyújtott kifejezési eszközt, de a néprajzi ihletődés sem idegen tőle.
Kiss Bence – 1982. március 9, médiamunkás. Készít reklámokat, műsort vezet, sajtóközleményeket és cikkeket is ír. Az irodalommal saját bevallása szerint kokettál, hiszen a legtöbb copywriterhez hasonlóan őt is szólítja a komoly szöveg.
"
      ["post_title"]=>
      string(58) "HENNING JÁNOS–KISS BENCE: Ő IS ÉN–FOTÓKIÁLLÍTÁS"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(46) "henning-janos-kiss-bence-o-is-en-fotokiallitas"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:59:43"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:59:43"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=356"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [11]=>
    object(WP_Post)#11113 (24) {
      ["ID"]=>
      int(367)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:23:55"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:23:55"
      ["post_content"]=>
      string(4031) "
„Egy tragikus, mégis humorral feldolgozott történet, vagy még inkább groteszk képek egymásutánisága. Nagy József számára a drámai szituáció az elsődleges, a formai kutatás csak azután jön, noha a kontakt-tánc, a japán butoh, a pantomim, s más különleges technikán „edződött” társulat formai szempontból sem épp utolsó. Aki ráérez az előadás különös, fanyar humorára, remekül fog szórakozni, s közben észrevétlenül elgondolkodik az emberi kiszolgáltatottságról.” (Jean-Christophe Bailly)
A JEL Színház előadásában Georg Büchner világhírű töredékes szövegei képekké, képek folyamatává, akciókká alakulnak. 1994 márciusában mutatták be először a Theatre National de Bretagne-ban, Rennes-ben, Franciaországban. Az elmúlt húsz évben több mint ötszázszor játszották világszerte.
Rendező-koreográfus: Nagy József
Előadók: Bicskei István, Döbrei Dénes, Francia Gyula, Gemza Péter, Nagypál Gábor, Nagy József, Varga Henrietta
A Woyzeck valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély több késszúrással megölte barátnőjét – a korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck. Georg Büchner (1813-1837) mindössze három drámát írt élete 23 éve alatt. Ezek közül utolsó a Woyzeck, amelyen haláláig dolgozott, de már nem volt ideje véglegesíteni a dráma szerkezetét. A szöveget először 1879-ben adták ki, ám viszonylag csekély visszhangot kiváltva. A darab iránt komolyabb érdeklődés csak az első világháború idején, az annak hatására fellobbanó művészeti élénkülés hatására támadt; akkor méltányolták először eredetiségét, sajátos, félelmetes, és teljesen egyedi nyelvi világát, szinte filmszerű jelenetezési technikáját, és a szereplők átütő, lemeztelenített ábrázolását. A különös, látomásos szöveg a modern dráma élvonalába emeli a Woyzecket. A címszereplő a szakadatlanul megalázott kisember, mindenki megveti, ő kénytelen mindenkit gyűlölni, és a körülmények adta felindulásában azt az egyetlent öli meg, aki szereti, és akit szeret: a feleségét. Olyan primitív, hogy el se tudja magyarázni, miért is követte el a tettét.
A vajdasági Magyarkanizsán született Nagy József  "Szkipe", nemzetközileg ismert nevén Josef Nadj világhírű táncművész és koreográfus. 1986-ban alapította meg Párizsban a ma már világhírű Jel Színházat, 1987-ben mutatta be első önálló rendezését a Pekingi kacsát, amellyel egy csapásra felkeltette a világ érdeklődését. Előadásai a játék, a tánc és a színház határvonalán mozognak, de koreográfiáit leginkább a Pina Bausch nevével fémjelzett táncszínházként tartják számon. 1995-től az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központ vezetője, melyet méltán tartanak a mai kortárs színházak egyik legkiválóbbjának. Nagy József elnyerte az Európai Színházak Szövetségének (Premio Europeo per il Teatro Taormina) Taormina nevű Európa-nagydíját. Ezt a díjat olyan huszadik századi színházi alkotók  kapták eddig, mint Peter Brook, Ariane Mnouchkine, George Stehler vagy Heiner Müller. Hagyományosan két kategóriában, az életműért és az aktív művészek közt osztják ezt a díjat, Nagy József az aktív művészek kategóriájának 2001. évi kitüntetettje volt. 2012 szeptemberétől pedig a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója. Tavaly ősszel Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa volt a helyszíne a világhírű Jel Színház ősbemutatójának, a Wilhelm-dalok című előadást Tolnai Ottó azonos című kötetében megjelenő versei alapján Nagy József rendezte.
"
      ["post_title"]=>
      string(37) "JEL SZÍNHÁZ–NAGY JÓZSEF: WOYZECK"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(31) "jel-szinhaz-nagy-jozsef-woyzeck"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:23:55"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:23:55"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=367"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [12]=>
    object(WP_Post)#11114 (24) {
      ["ID"]=>
      int(358)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:02:09"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:02:09"
      ["post_content"]=>
      string(2129) "
Kukorelly Endre (Budapest, 1951. április 26. – ) József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus. Irodalmi munkássága mellett a Kalligram című folyóirat rovatvezetője és a kreatív írás tanára.
Kukorelly Endre alkotásai nagy részének tematikája önéletrajzi, de ugyanakkor általános, mert emberi. Sokszor mindennapi, rutin-, egyszerű élethelyzetek nevetséges és értelmetlen voltára világítva nevetteti meg és gondolkodtatja el az olvasót.
Több művében is visszaköszönő életrajzi témák többek között: gyermekkor: a hétköznapi és családi élete egy VI. kerületi függőfolyosós bérház harmadik emeletén; a fociedzések; a család hétvégi házában eltöltött szünidők; a német diákcsere-program; felnőttkor: a katonai szolgálat; az egyetem; a(z) (első) munkahely; kórházi élmények; egy belvárosi pesti ember (hétköznapi) élményei; külföldi utak és nyaralások; a nők és a szerelem. Egyéb: béke – szabadság; ’56, „kelet-európainak lenni”, stb.
Mondataiban jelentős szerepet kapnak a beszélt nyelvi elemek. Tematikájához hasonlóan mondat- és szövegszerkesztésére a hétköznapiság, a spontaneitás, a dísztelenség, a tömörség, a töredezettség a jellemző. Alkotásainak hangneme sokszor ironikus, néha kiábrándult. Humora nem csak a témán és a helyzeten alapszik, hanem azon is, ahogy játszik a szavakkal, a mondatokkal: a nyelvvel. Az írás folyamata, a szerző gondolatai, asszociációi, emlékei tárulnak elénk akkor, amikor önmagát javítja a szövegen belül. Egyes szám első személyű igealakjainak és kiszólásainak köszönhetően állandóan jelen van, szinte beszélget az olvasóval. Szövegszerkesztésének jellemző menete: spontán, vagy annak tűnő gondolat; (teljesen hétköznapi) élményleírás; általános igazság, illetve filozófiai következtetés, melyben visszautal a kiinduló gondolatra vagy a leírt élményre.
"
      ["post_title"]=>
      string(15) "KUKORELLY ENDRE"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(15) "kukorelly-endre"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:02:09"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:02:09"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=358"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [13]=>
    object(WP_Post)#11115 (24) {
      ["ID"]=>
      int(337)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:25:36"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:25:36"
      ["post_content"]=>
      string(2703) "
A JÁTÉKTÉR színházi periodika 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy aktív részese – krónikája és közreműködője – legyen a romániai magyar színházi életnek. Magyar és román alkotók, kritikusok, írók a szereplői és a létrehozói ennek a lapnak, amely a közönség számára is érthető, elérhető nyelven beszél közegünk színházművészetéről – állandó kitekintéssel a többi határon túli magyar színházi régióra és a nemzetközi színházi világra.
A JÁTÉKTÉR nyomtatott száma negyedévenként jelenik meg, de a folyóirat online kiadása (jatekter.ro) folyamatosan követi az erdélyi magyar színházi életet hírek, kritikák, tanulmányok, könyvrecenziók, blogbejegyzések és fesztiválbeszámolók révén.
A pulzArt fesztiválon a JÁTÉKTÉR két legfrissebb lapszámát mutatják be a lap szerkesztői: Ungvári Zrínyi Ildikó, Kötő József, Zsigmond Andrea és Varga Anikó.
A nyári szám a román és a magyar színház néhány találkozását tekinti végig, főként román rendezők (Andrei Șerban, Radu Afrim, Sorin Militaru, Mihai Măniuţiu) erdélyi vagy magyarországi munkáiról esik szó, de román kortárs színházi szakemberek (Liviu Ciulei, Miruna Runcan, Ion Vartic, Marian Popescu) esszéi, tanulmányai, valamint a két kultúra keresztmetszetében dolgozó alkotókkal készült interjúk mellett Alina Nelega Kamikaze című drámája is olvashatók a lapban.
Az őszi szám Shakespeare gazdag színházi örökségének pár megnyilvánulását veszi számba erdélyi és világszínházi tekintetben. A lapszámnak több sepsiszentgyörgyi vonatkozása is van: összehasonlító elemzés olvasható benne a Bocsárdi László által rendezett Hamlet gyulai és szentgyörgyi változatáról, az interjú rovatban pedig ehhez az előadáshoz, Shakespeare-hez és szakmai pályához kötődő beszélgetések kapnak helyet Bocsárdi László rendezővel, Bartha József vizuális művésszel és Dobre-Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervezőnővel. Az erdélyi Shakespeare-kutatás eredményeiről könyvrecenziók és tanulmányok számolnak be. Írások olvashatók továbbá a gyulai Shakespeare Fesztiválról, Mnouchkine Macbethjéről, a berlini She She Pop csoport Lear-újragondolásáról, az egyesült királyságbeli Shakespeare-rendezvényekről valamint a helsingőri HamletScenen projektjeiről. A dráma rovat Kovács András Ferenc Antwerpeni közjáték című verses drámarészletét kínálja.
"
      ["post_title"]=>
      string(56) "LAPBEMUTATÓ: JÁTÉKTÉR ERDÉLYI SZÍNHÁZI FOLYÓIRAT"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(47) "lapbemutato-jatekter-erdelyi-szinhazi-folyoirat"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:25:36"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:25:36"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=337"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [14]=>
    object(WP_Post)#11116 (24) {
      ["ID"]=>
      int(338)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:26:44"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:26:44"
      ["post_content"]=>
      string(1142) "
A harc örökös készenléti állapot, akár önmagunkkal, akár a másikkal szemben. Egyszerre komoly és kicsinyes, megmutatja a harcoló felek közötti hatalmi viszonyok egyenlőtlenségét, ugyanakkor a kijátszhatóság lehetőségeit is. De hol ér véget a harc és hol kezdődik a játék?
Mindeközben megőrizhető-e valamiféle tudatosság, vagy mindannyian a gépezet gombnyomásra illeszkedő alkatrészei lennénk?
A magyar kortárs táncművészet kiemelkedő koreográfusának produkciói Kínától Venezueláig kápráztatják el a közönséget. Fehér Ferenc 2013-ban az M Studio Mozgásszínház színészeivel közösen hozta létre a több fesztiválon és külföldi színpadon is bemutatott KAMPF c. előadást. A Tao Te és a Morgan and Freeman mellett, Fehér Ferenc első erdélyi rendezése is megtekinthető a PulzArton!
Szereplők: Bajkó László, Bokor Andrea/Gáll Katalin, Nagy Eszter, Orbán Levente, Polgár Emília, Szekrényes László, Veres Nagy Attila
"
      ["post_title"]=>
      string(16) "M STUDIO - KAMPF"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(14) "m-studio-kampf"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:29:56"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:29:56"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=338"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [15]=>
    object(WP_Post)#11117 (24) {
      ["ID"]=>
      int(333)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:13:43"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:13:43"
      ["post_content"]=>
      string(836) "
Ha már pulzArt, akkor ScenArt (értsd: színpadi jelmeztervek, installációk, objektArt, médiaművészet, látványtervezői munkák). Egyszóval mindaz, amiről a legtöbben keveset tudunk. Tisztelet a kivétel. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatói most beavatnak bennünket a ScenArt kiállítás jóvoltából, mely a pulzArt keretén belül a Lábas Házban lesz megtekinthető.
De mi is? Az út a gondolattól a végső alkotásig. A koncept, hogy a nagyközönség belelásson ebbe a kevésbé ismert művészeti irányzatba, hogy részese legyen az első lépéstől a megvalósításig mindannak, ami a színpadon fogadja őt, ha megnéz egy színházi előadást. És egyébként ez sem árt…tudod, ha ScenArt.
"
      ["post_title"]=>
      string(63) "MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM: SCENART – KIÁLLÍTÁS"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(51) "marosvasarhelyi-muveszeti-egyetem-scenart-kiallitas"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:13:43"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:13:43"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=333"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [16]=>
    object(WP_Post)#11118 (24) {
      ["ID"]=>
      int(349)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:46:24"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:46:24"
      ["post_content"]=>
      string(989) "
Mátyás László és Kusztos Juli indításként együtt alapozták le a vásznakat. Kacarászva, de nem felhőtlenül készülődtek erre a kalandra, melynek során önakaratukból odaajándékozzák intim tereiket a Közösbe. Szándékuk következményeit nem tudják előre kiszámítani, ám nem is akarják, hiszen ez egy folyamat, egymás mellett dolgozás.
Előfordulhat, hogy saját vásznaikon mindketten engednek a másik befolyásának, az is megtörténhet, hogy közös vásznakat (is) festenek vagy éppen külön világukba húzódnak vissza. Ki tudja: Mátyás László összetéveszthetetlen érzékenységű, múltjával és jelenével „átvérzett” vásznai, merített papírjai, nyomai, átszivárgásai, csurgatásai és lavírozott felületei Kusztos Juli tiszta csengésű, öntörvényű formavilágával találják szembe magukat. Semmi sem garantált… De nem félnek (olyan nagyon).
"
      ["post_title"]=>
      string(34) "MÁTYÁS LÁSZLÓ – KUSZTOS JULI"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(26) "matyas-laszlo-kusztos-juli"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:46:24"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:46:24"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=349"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [17]=>
    object(WP_Post)#11119 (24) {
      ["ID"]=>
      int(330)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:09:55"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:09:55"
      ["post_content"]=>
      string(1608) "
A előadás a kultúrember és az egyszerű fogyasztó önmagával és hasonszőrű fajtársaival folytatott párharcáról szól, és arra próbál rávilágítani, hogy miként formálta át az új globális-mediális kultúrvidámpark az utóbbi évtizedben a színházhoz, mint antroplógiai laborhoz fűződő viszonyunkat.
Azt feszegeti, hogy hogyan érinti ma az egyént a színház, mint intézményesült kultúrélvezeti árúcikk. Vannak-e egyáltalán elvárásai, ha színházba téved? Mennyiben vehető komolyan a színház szerepe a szórakoztatóiparban? És ha már itt tartunk, mennyire veszi Ön önmagát komolyan, amikor a színház által szórakoztatva művelődik vagy művelődve szórakozik? A klasszikus érdekli-e? Az avantgarde? Esetleg a posztmodern, vagy a nihilizmus? Vagy csak a “go with the flow“ általános parancsának engedelmeskedve bámul maga elé és mindenre könnyen rákattan? TV-n, interneten, telefonon vagy “lájv“-ban? Mire vár ÖN? Tapsra? Lehet, hogy titokban még mindig arra vár, hogy...
Az előadást egy svájci performance-kollektív fejlesztette ki, Mia Wyss, svájci médiaszakértő és kortárs performancegrendező irányításával, több rangos szervezet, mint például a Swiss Institute For Media And Performative Sciences (SIMPS) támogatásával. A romániai előadás egy fontos állomása annak a performance-sorozatnak, amely az Európán belüli színházfogyasztási szokásokat és magatartásformákat vizsgálja.
"
      ["post_title"]=>
      string(26) "MIA WYSS: PERFORMATÍV EST"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(24) "mia-wyss-performativ-est"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:09:55"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:09:55"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=330"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [18]=>
    object(WP_Post)#11120 (24) {
      ["ID"]=>
      int(369)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:29:37"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:29:37"
      ["post_content"]=>
      string(4856) "
A blog olvasóit ezúttal arra kérjük, hogy nézzék el ezt kis huncutságot. Kár volna a leütéseket Cărtărescu életrajzára ellőni, amikor itt van ez a szöveg is.
"Mert gömbölyű a mellük, és a hidegben a blúzon kidudorodik a mellbimbójuk, mert nagy és telt a fenekük, mert kerek arcuk olyan, mint a gyermekeké, mert telt az ajkuk, ápolt a foguk és a szájuk, és mert nem undorodunk tőlük. Mert nem bűzlenek az izzadságtól vagy a rossz dohánytól és nem izzad a felső ajkuk. Mert rámosolyognak minden kisgyerekre, aki elhalad mellettük. Mert egyenesen mennek az utcán, felemelt fejjel, kihúzott derékkal, és nem reagálnak, amikor mániákusan megbámulják őket. Mert különös bátorsággal fogadják a kecses anatómiájukkal járó kötelezettségeket. Mert nem perverzitásból merészek és kezdeményezőek az ágyban, hanem hogy kimutassák a szeretetüket. Mert elvégzik otthon az összes apró és idegesítő munkát, anélkül hogy kérkednének vele, vagy elismerést várnának érte. Mert nem nézegetnek pornómagazinokat és portálokat. Mert mindenféle kösönytűket viselnek, amelyekkel rafinált szabályok szerint kiegészítik öltözéküket. Mert az ihletett festők figyelmével sminkelik arcukat és rajzolják körül szemüket. Mert lenyűgözi őket Giacometti karcsúsága. Mert kislányból lesznek. Mert lakkozzák a lábkörmüket. Mert sakkoznak, whisteznek vagy pingpongoznak análkül, hogy érdekelné őket, ki lesz a győztes. Mert elegánsan vezetnek cukorkafényű autókat, és elvárják, hogy megcsodáljuk őket, amikor megállnak a zebra előtt, hogy átsétáljunk előttük. Mert a problémamegoldó képességük kihoz a sodrunkból. Mert a gondolkodásmódjuk kihoz a sodrunkból. Mert pont akkor mondják, amúgy vigasztalásképpen, hogy "szeretlek", amikor már nem igazán szeretnek. Mert nem maszturbálnak. Mert olykor-olykor szenvednek kissé: reumától, székrekedéstől, tyúkszemtől, és ilyenkor jövünk rá, hogy ők is emberk, emberek, mint mi. Mert írnak, hol körültekintően, összegyűjtve az apró észrevételeket és gondosan részletezve a lélektani árnyalatokat, hol durván és nyersen, nehogy a női irodalom vádja érje őket. Mert rendkívüli olvasók, nekik íródik a világirodalom prózájának és költészetének háromnegyede. Mert megőrülnek a Rolling Stones "Angie"-jéért. Mert Cohen kiüti őket. Mert állandóan értelmetlen háborút folytatnak a konyhában az élősködőkkel. Mert olyan megható, hogy még a legszigorúbb üzletasszony is virágmintás csipkés bugyit hord. Mert olyan jó érzés az erkélyen a feleségünk bugyijait teregetni, az apró, nedves, fekete, piros és fehér holmikat, amelyek egyik oldalon selyemből, a másikon durvább anyagból készülnek, és mindig elcsodálkozunk, hogy milyen kis felületet kell eltakarniuk. Mert a filmekben, de csakis a filmekben, sosem zuhanyoznak szeretkezés előtt. Mert soha nem érthetünk egyet velük másik férfi vagy másik nő szépségét illetően. Mert komolyan veszik az életet, mivel úgy tűnik, tényleg hisznek a valóságban. Mert érdekli őket, hogy ki kivel jött össze a tévésztárok közül. Mert megjegyzik a színészek és színésznők nevét, még a legjelentéktelenebbekét is. Mert, hacsak nem veszélyezteti valami hormon, az embrió mindig a nőben fejlődik ki. Mert nem gondolkoznak azon, hogyan húzódjanak közelebb a jóképű pasihoz a trolin. Mert olyan borzalmakat isznak, mint a Martini Orange, a Gin Tonic vagy a Vanilla Coke. Mert csak a reklámokban húzzák a fenekükre a kezed. Mert nem hozza lázba őket a kegyetlenség, csakis a férfiak képzeletében. Mert szőkék, barnák, vörösek, édesek, szexisek, forrók, bájosak, és mindig van orgazmusuk. Mert a nap legszebb része a reggeli kávézás, amikor egy órán át kekszet majszolunk vele, és elkezdjük a napot. Mert nők, mert nem férfiak, mert nem egyebek. Mert belőlük jövünk, és beléjünk térünk vissza, és mert a gondolatunk nehéz bolygóként mindig, mindig, mindig csak körülöttük forog." (Miért szeretjük a nőket? - Jelenkor Kiadó, 2007)
Mircea Cărtărescu – 1956, június 1-jén született Bukarestben. A kritikák gyakran említik stilisztikai referenciaként neve mellet Caragiale, Eliade és Cioran nevét is, a posztmodern jelzővel fűszerezve. Versben, prózában és számos tanulmányban is jártas, több kötete jelent meg magyar nyelven is.
Wiki szócikk:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mircea_C%C4%83rt%C4%83rescu
"
      ["post_title"]=>
      string(19) "MIRCEA CĂRTĂRESCU"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(17) "mircea-cartarescu"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:29:37"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:29:37"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=369"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [19]=>
    object(WP_Post)#11121 (24) {
      ["ID"]=>
      int(332)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:12:42"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:12:42"
      ["post_content"]=>
      string(758) "
Erős színházi nyelv, érdekes kombináció. Míg a Beckett darabra jellemző a cselekménytelenség, az utópisztikus világkép, addig Hamlet a vívódó és cselekvő hős. A két darab ötvözete nem mindennapi világot teremt.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rendezői szakán végzős Nagy Botond által rendezett előadás olykor hátborzongató, de komoly kérdéseket vet fel: Tudunk birtoklási vágy nélkül szeretni valakit? Tudunk örülni valakinek? Tudunk csak úgy lenni egymásnak? A fiatal tehetséges rendező előadásának van egy bizonyos lüktetése, melyet meg kell érezni. De erre lesz majd alkalom, hiszen az előadás a pulzArton is lüktet.
"
      ["post_title"]=>
      string(55) "NAGY BOTOND: WAITING FOR GODOT, WITH SCENES FROM HAMLET"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(53) "nagy-botond-waiting-for-godot-with-scenes-from-hamlet"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:12:42"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:12:42"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=332"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [20]=>
    object(WP_Post)#11122 (24) {
      ["ID"]=>
      int(373)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:32:57"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:32:57"
      ["post_content"]=>
      string(3881) "
Geanina  Cărbunariu  rendező, drámaíró idén UNITER, a Román Színházi Szövetség különdíját kapott a Tipografic Majuscul című előadásáért, amelyet a sepsiszentgyörgyi közönség az Atelier fesztiválon láthatott, de korábbi darabjai, rendezései, mint a Stop the tempo vagy a 20/20 is ismert magyar színházi körökben. Műveiben gyakran foglalkozik az ország politikai múltjával és annak jelenbeli hatásaival, az őt körülvevő világ aprólékos megfigyelője. A román fiatal színházi generáció egyik legkarakteresebb alkotójától ezúttal is egy dokumentumszínházi előadást láthatunk a PulzArton.
DE VÂNZARE / FOR SALE / ELADÓ
rendező: Gianina Cărbunariu
díszlet, video, light-design: Andu Dumitrescu
színpadi mozgás: Florin Fieroiu
zene: Bobo Burlăcianu
szereplők: Alina Berzunţeanu, Antoaneta Zaharia, Marius Damian, Gabriel Pintilei, Alexandru Potocean, Gabriel Răuţă, Mihai Smarandache
Az előadás a hamburgi Deutsches SchauSpielHaus HUNGER FOR TRADE nemzetközi projektjének része, a programban az Odeon Színház mellett részt vett a belgiumi Koninklijke Vlaamse Schouwburg, a nagy-britanniai Royal Exchange Theatre, a dél-afrikai The South African State Theatre, a brazil Cia do Tijolo, az indiai Indian Ensemble, a Burkina Faso-i Theatr'Evasion és a svájci Konzert Theater Bern. A Hunger for trade projektet az Európai Unió  Kultúra programja finanszírozta. Kilenc ország művészei az élelem problematikáját járják körül, mit jelent, milyen helyet foglal el az étel különböző kultúrákban, mindezt személyes és lokális megközelítésben. A javasolt munkamódszer az interjúkészítés volt, ezáltal egy videó adatbázist hozva létre, amely a programban résztvevő művészek mindegyike számára elérhető. 2013 végén az alkotók Hamburgban találkoztak, egyeztettek, megbeszélték a munka menetét, majd 2014 május 30-án mind a kilenc országban bemutattak egy-egy előadást, amely ebből a munkából született.


"A De Vânzare/For Sale című előadás dokumentálásával megpróbáltuk összegyűjteni a földszerzés kapcsán felmerülő kérdéseket, vallomásokat, perspektívákat, egy olyan jelenségről van szó, amely évek óta zajlik Romániában. A fikció inspirációs forrása a Kolozs, Ialomița és Călăraș megyei falvak lakosaival, antropológusokkal, szociológusokkal, újságírókkal folytatott beszélgetések, a velük készült interjúk, valamint azok a németországi és angliai partnerek által készített interjúk a romániai mezőgazdaság iránt érdeklődő befektetőkkel. Szemtől-szembe állva a valósággal,megpróbáltuk lefordítani a színházi nyelv segítségével azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek bennünk a dokumentálás idején. Hogy néz ki a romániai földműves 2014-ben. Miért dönt a gazdák nagytöbbsége úgy, hogy eladja, vagy bérbe adja földjét? Miért nyereséges a mezőgazdaság a nagy területeket megművelő románoknak vagy külföldieknek, míg a kisgazdák a túlélésért küzdenek? Miért veszik el a lakóktól a döntés lehetőségét az olyan falvakban, mint Pungești vagy Verespatak az  olyan vállalatok, mint a Chevron vagy az RMGC és miért van az, hogy az állam hozzájárul ahhoz, hogy ezek a visszaélések megtörténhessenek? Az új világrendben mivé kell alakulnia a romániai gazdának? Mit adnak el és mit vesznek tulajdonképpen? Ki táplál bennünket, mivel és milyen áron? - Gianina Cărbunariu

"
      ["post_title"]=>
      string(47) "Odeon Színház–Gianina Cărbunariu: For Sale"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(41) "odeon-szinhaz-gianina-carbunariu-for-sale"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:32:57"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:32:57"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=373"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [21]=>
    object(WP_Post)#11123 (24) {
      ["ID"]=>
      int(343)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:36:10"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:36:10"
      ["post_content"]=>
      string(1782) "
Felejts el mindent, amit a beatboxról gondoltál! Reeps One egy külön kategória. Ha még nem ismernéd ezt a két lábon járó zenegépet, ő az első, aki oly módon szólaltatta meg a basszusdús underground zenéket, hogy a producerek és tudósok egyaránt, fejüket vakargatva táncra perdültek.
Reeps One egy akusztikus hangszer, egy zenét beszélő ember, mely megállja a helyét még a legenergetikusabb djvel szemben is. 2010 végére már másodszor magáénak tudhatta a brit beatbox bajnokság fődíját és a Foreign Beggars-el, illetve a Prodigy zenekarral turnézott. És mindezt loop pedál nélkül.
Együtt dolgozott olyan producerekkel és dj-kkel, mint Skism, Zomboy, Wilkinson, TC, The Skints, Dj Qbert, Beardyman, Slohmo, és olyan fesztiválokon vett részt, mint az Outlook vagy a Glastonbury, hogy csak egy párat említsünk. Előadásait az eklektikus zenei paletta jellemzi, mely magába foglal bármit a deep house-tól a hip hop-on keresztül egészen a jungle jazz világáig.
Újabban, Reeps összhangba próbálja hozni a vizuális világot a zenével, a cymatics (hanghullámok keltette formák) segítségével, ugyanis hangjával egyben videó anyagot is kreál, manipulál, ámulatba ejtve a közönségeket egyedi stílusával. Most Sepsiszentgyörgyön a sor, szombat este az Ex-Charta épületében lép fel audió-vizuális műsorával, majd vasárnap rajzbemutatón is láthatjátok.
Website: http://www.reepsone.co.uk/
Soundcloud: http://soundcloud.com/reeps-one
"
      ["post_title"]=>
      string(9) "REEPS ONE"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(9) "reeps-one"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:36:10"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:36:10"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=343"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [22]=>
    object(WP_Post)#11124 (24) {
      ["ID"]=>
      int(336)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:24:46"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:24:46"
      ["post_content"]=>
      string(2159) "
Pintér Béla egyedülállóan sokoldalú színházi alkotó – drámaíró, rendező, színész – aki az ezredforduló körül hozta létre kísérleti-színházi társulatát, és azóta valamennyi előadását maga írja, rendezi, játszik is ezekben. A társulat sikert sikerre halmozva mára Magyarország talán legjelentősebb és leginvenciózusabb, külföldön is egyik legismertebb színházi alkotóműhelyévé nőtte ki magát.
Megrázó és szórakoztató színpadi műveik klasszikus drámai hagyományokra épülnek, de a mai magyar társadalom kritikus-ironikus megfigyelései alapján születnek, ezért aktuálisak, pörgősek, eredetiek.
A Kaisers TV Ungarn 2011-ben íródott, Markó Róbert színházkritikus szerint: „torokszorítóan vicces, kérdve kifejtő tanulmány a hazaszeretetről.” A történet képzeletbeli főhőse Baráznay Ignácz, a Szabadságharc mártírja, akit a nemzet „a sukorói oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália, egy különös transzcendens utazás során visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál, a Kaisers TV-nél kap állást. Lassan kiderül számára, hogy apja korántsem volt olyan eszményi hős, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.
Porogi Dorka budapesti rendező, aki a bölcsészkar után második egyetemként végezte el a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői szakát 2012-ben, azóta rendezett már Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kecskeméten. Az egyetemi vizsgaelőadását ugyancsak Pintér Béla-darabból, a Parasztoperából készítette. A Kaisers Tv, Ungarn. egyik első próbáján így nyilatkozott: „Az előadást elsősorban azoknak ajánlom, akik nevetni szeretnének, és van némi öniróniájuk.”
Az előadás dramaturgja a kortárs magyar líra egyik legjelentősebb, Kossuth-díjas művésze, Kovács András Ferenc.
"
      ["post_title"]=>
      string(76) "TAMÁSI ÁRON SZÍNHÁZ - PINTÉR BÉLA: KAISERS TV, UNGARN – POROGI DORKA"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(62) "tamasi-aron-szinhaz-pinter-bela-kaisers-tv-ungarn-porogi-dorka"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:24:46"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:24:46"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=336"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [23]=>
    object(WP_Post)#11125 (24) {
      ["ID"]=>
      int(351)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:47:57"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:47:57"
      ["post_content"]=>
      string(1661) "
A Szkéné Színházban működő Nézőművészeti Kft. márciusban mutatta be a lengyel Artur Palyga A zsidó című drámáját. Felelősségvállalás és felelősségre vonás között ingadozik a cselekmény, amely a múltfeldolgozás különböző állomásait érinti. Jogos kérdés a Nézőművészeti Kft. részéről, hogy merre tart a magyarság ebben a kérdéskörben…
A Tein Teátrum, amelynek keretében éppen Mucsi Zoltán javaslatára kerül felolvasásra (hiszen ez a projekt kocsmai felolvasószínházat takar) A zsidó című darab, ezúttal kibővül Pállfy Tibor, Kolcsár József, Derzsi Dezső mellett Mucsi Zoltánnal, illetve Kónya Ütő Bencével várja az érdeklődőket.
Mucsi, a Vasárnap Híreknek adott interjúban a darabbal kapcsolatban elmondta: „Ezek manapság mind nagyon fontos kérdések, itt, Kelet-Európában pláne. Ráadásul mi az egyik legérintettebb nemzet vagyunk. Ez a darab pedig jól nyúl ehhez a témához, ezért kezdtünk foglalkozni vele.” „Van egy problémakör, amiről érdemes beszélni, gondolkodni róla, pláne, ha nem tudjuk a választ. Nekünk ez a téma fontos, például A zsidó című előadással talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. Persze mi csak a problémafelvetésig jutunk ilyen keretek között. Akkor van lehetőség a továbblépésre, ha szembenézünk a cselekedeteink negatív tartományaival is, még akkor is, ha ez fájdalmas. Ha megvan a szándék, akkor jöhet, hogy van-e képesség és megfelelő eszköz” – fogalmazott a színész.
"
      ["post_title"]=>
      string(44) "TEIN TEÁTRUM IX. Meghívottja MUCSI ZOLTÁN"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(40) "tein-teatrum-ix-meghivottja-mucsi-zoltan"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:47:57"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:47:57"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=351"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [24]=>
    object(WP_Post)#11126 (24) {
      ["ID"]=>
      int(371)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:31:06"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:31:06"
      ["post_content"]=>
      string(1314) "
Pattogatott dallamok
Amikor nincs kéznél az alkotó, az ember azzal éri be, amivel teheti: a következtetéseket maga vonja le. A Theatre Fleas Orchestra a Balkán ezen sarkában egyedi kísérlet arra, hogy a színház korlátait továbbvigye. A projekt lényegében olyan elemeket kombinál, amelyek önmagukban nem idegenek egymástól és a színház ernyője alatt találkoznak: zenét, mozgást és a dj bulik világában ismerős vizuális hatásokat kever, úgy, hogy a egyenletből kivonja a legfontosabb elemet, magát a színházat.
Cári Tibor UNITER díjat is kapott 2013-ban - a különdíj komoly szakmai elismerés. A projekt neve, azaz a Theatre Fleas Orchestra (Színházi Bolhák Zenekara) önmagában is szuggesztív, hiszen pezsgős, kicsit szemtelen, kicsit szokatlan, ám mégis nagyon színházi produkcióra enged következtetni. Ebben a felállásban bőven jut hely olyan dolgok számára, mint a filmzenék, színházi dallamok.
Zenekar:
Cári Tibor – zongora, Sorina Savii – vibrafon, Alin Stoianovici – harmonica, Cătălin Trocan – trombita, Sánta Csaba – bőgő, Radu Pieloiu – dob.
"
      ["post_title"]=>
      string(23) "THEATRE FLEAS ORCHESTRA"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(23) "theatre-fleas-orchestra"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:31:06"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:31:06"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=371"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [25]=>
    object(WP_Post)#11127 (24) {
      ["ID"]=>
      int(353)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:53:33"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:53:33"
      ["post_content"]=>
      string(1771) "
Tompa Andrea író, színikritikus 1971-ben született Kolozsváron. 1990-ben kezdte meg tanulmányait az ELTE Bölcsészkarának magyar–orosz szakán. 2004-ben doktorált az ELTE orosz irodalom szakán Színház és teatralitás V. Nabokov életművében című disszertációval. 2000–2008 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2005-től a Színház folyóirat szerkesztője, 2008 ősze óta tanít a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán.
Eddig két regénye jelent meg a Kalligram kiadónál,  A hóhér háza 2010-ben, a  Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben 2013-ben került az olvasók elé. Ugyancsak 2013-ban első ízben adták át a Békés Pál-díjat, melyet a szakmai kuratórium Tompa Andreának ítélt meg.
"Míg Tompa Andrea előző könyve, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel később. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos működésre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével" – írja a kiadó Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című könyvéről.
"
      ["post_title"]=>
      string(12) "Tompa Andrea"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(12) "tompa-andrea"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 13:53:33"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 10:53:33"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=353"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
    [26]=>
    object(WP_Post)#11128 (24) {
      ["ID"]=>
      int(359)
      ["post_author"]=>
      string(1) "2"
      ["post_date"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:06:18"
      ["post_date_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:06:18"
      ["post_content"]=>
      string(2310) "
A W. H. formáció Márkos Albert csellista-zeneszerző kezdeményezésére alakult azzal a céllal, hogy aktuális zenei környezetbe helyezze William Shakespeare szonettjeit és dalait. A megnevezés egy monogramot takar, nyomtatásban megjelent szonettjeit Shakespeare Mr. W. H.-nak ajánlotta. A titokzatos személy kiléte –  akárcsak a szonettek tartalma – mindmáig viták tárgyát képezi, de az is biztos, hogy ebben a formációban a versek ugyancsak titokzatos és izgalmas zenei köntöst kaptak.
A szonettek témája: szerelem, szerelmi háromszög, szókimondó szexualitás és mindaz, ami ezzel jár; a szonettek anyaga a paradoxon, így tehát stílusuk is paradox. A reneszánsz emberének igen jó füle volt a szójátékokra, a szavak egymásra való visszhangoztatására, sőt olvasva is könnyedén észrevette az anagrammákat és a grafikus átfedéseket. A W. H. pedig megzenésíti és kivetíti a szonetteket, hogy a mai kor emberének fülét és szemét kápráztassa el. A két- és sokértelműség Shakespeare-nél a költőiség eleven eszköze, a pajzánság pedig nem tiltott, hanem egyenesen kívánatos, mint legfőbb teremtőerő – akárcsak a magyar reneszánsz virágénekekben vagy Balassi, Rimay és Gyöngyösi (és később még Csokonai) verseiben. A megzenésítés megeleveníti a szöveg asszociációs struktúráját és a versek nyelvi és retorikai működését.
A bécsi akadémia zeneszerzés-szaka felől érkező, a klasszikus zenei formákat kiválóan ismerő Gryllus Samuhoz, a jazz mellett a beatet, a rockabillyt, pszichobillyt behozó G. Szabó Hunorhoz a popot, az afrot, a hiphop-ot, a slam-et mélyről, belülről érző Sena Dagadu ösztönös, született zsenialitása, s a műfaji határokat feszegető Márkos csellójátékának intenzív jelenléte társul. Olyan absztrakt, kifejezetten egyedi hangzást hozva létre, melyben zenetörténeti utalások sora keveredik a kortárs improvizatív zene, a free jazz, a hiphop, a klangfarbe music és a spoken world effektjeivel.
Sena Dagadu – ének
Márkos Albert – cselló
Gryllus Samu – basszusgitár
G.Szabó Hunor – dob
"
      ["post_title"]=>
      string(37) "W.H.: SHAKESPEARE’S SONNETS & SONGS"
      ["post_excerpt"]=>
      string(0) ""
      ["post_status"]=>
      string(7) "publish"
      ["comment_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["ping_status"]=>
      string(6) "closed"
      ["post_password"]=>
      string(0) ""
      ["post_name"]=>
      string(30) "w-h-shakespeares-sonnets-songs"
      ["to_ping"]=>
      string(0) ""
      ["pinged"]=>
      string(0) ""
      ["post_modified"]=>
      string(19) "2016-08-25 14:06:18"
      ["post_modified_gmt"]=>
      string(19) "2016-08-25 11:06:18"
      ["post_content_filtered"]=>
      string(0) ""
      ["post_parent"]=>
      int(0)
      ["guid"]=>
      string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=359"
      ["menu_order"]=>
      int(0)
      ["post_type"]=>
      string(10) "performers"
      ["post_mime_type"]=>
      string(0) ""
      ["comment_count"]=>
      string(1) "0"
      ["filter"]=>
      string(3) "raw"
    }
  }
  ["post_count"]=>
  int(27)
  ["current_post"]=>
  int(-1)
  ["before_loop"]=>
  bool(true)
  ["in_the_loop"]=>
  bool(false)
  ["post"]=>
  object(WP_Post)#11103 (24) {
    ["ID"]=>
    int(340)
    ["post_author"]=>
    string(1) "2"
    ["post_date"]=>
    string(19) "2016-08-25 13:31:27"
    ["post_date_gmt"]=>
    string(19) "2016-08-25 10:31:27"
    ["post_content"]=>
    string(2323) "
OSONÓ SZÍNHÁZMŰHELY – PREZSMER BOGLÁRKA
Részben én is tükrözöm…
Az Osonó Színházműhely Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadása és színházpedagógiai foglalkozás. Színpadtól függetlenül, mindannyian felmutatjuk, feltárjuk vagy tükrözzük azt, ami foglalkoztat.
Az Osonó és Prezsmer Boglárka színházpedagógus arra hívja a közönséget, legyenek ők is tükreink, és a látott élmények személyesebbé tételével olyan érzékeny témákat járhassanak körbe, melyek az örök gyermek tiszta kérdéseit vizsgálják: meddig tart a törődés, a szeretet, mit tehetünk a magunkra maradottság feloldásáért, vagy azért, hogy hittel éljük tovább életünket.
Az Osonó korábban feldolgozó beszélgetéseket kínált nézőinek az előadásokat követően. A több száz alkalom tapasztalata nyomán alakult ki bennük a színházpedagógiai foglalkozások életre hívásának gondolata, ezzel is eleget kívánnak tenni a megfogalmazott igénynek, mely  nemcsak nézni, hanem  bevonódni is szeretne.
Az előadást követő színházi nevelési foglalkozások sorozatát azzal a céllal indítják útjára, hogy a nézői élményt résztvevői színházi élménnyé (is) mélyíthessék. Egy térben, egy közösséget alkotva, színházi nevelési eszközöket használva közelítenek a látott előadás által felkínált témákhoz. Az interaktív órában olyan résztvevői módokat kínálnak nézőinknek, melyek a téma és a színházi forma befogadását, megértését érzékenyítik, a személyesség és az átfogóbb értelmezés szolgálatában pedig közös gondolkodásra ösztönöznek.
A foglalkozásokat az osonós színészekkel közösen, Prezsmer Boglárka színházpedagógus vezeti.
Prezsmer Boglárka középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, majd Kolozsváron tanult teatrológiát. Dramaturgként is dolgozik, több mint tíz éve foglalkozik színház- és drámapedagógiával, emellett művészetpedagógiákban is jártas.
"
    ["post_title"]=>
    string(100) "AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT – előadás és színházpedagógiai foglalkozás felnőtteknek."
    ["post_excerpt"]=>
    string(0) ""
    ["post_status"]=>
    string(7) "publish"
    ["comment_status"]=>
    string(6) "closed"
    ["ping_status"]=>
    string(6) "closed"
    ["post_password"]=>
    string(0) ""
    ["post_name"]=>
    string(84) "ahogyan-a-viz-tukrozi-az-arcot-eloadas-es-szinhazpedagogiai-foglalkozas-felnotteknek"
    ["to_ping"]=>
    string(0) ""
    ["pinged"]=>
    string(0) ""
    ["post_modified"]=>
    string(19) "2016-08-25 13:31:27"
    ["post_modified_gmt"]=>
    string(19) "2016-08-25 10:31:27"
    ["post_content_filtered"]=>
    string(0) ""
    ["post_parent"]=>
    int(0)
    ["guid"]=>
    string(54) "http://www.pulzart.ro/?post_type=performers&p=340"
    ["menu_order"]=>
    int(0)
    ["post_type"]=>
    string(10) "performers"
    ["post_mime_type"]=>
    string(0) ""
    ["comment_count"]=>
    string(1) "0"
    ["filter"]=>
    string(3) "raw"
  }
  ["comment_count"]=>
  int(0)
  ["current_comment"]=>
  int(-1)
  ["found_posts"]=>
  int(27)
  ["max_num_pages"]=>
  int(0)
  ["max_num_comment_pages"]=>
  int(0)
  ["is_single"]=>
  bool(false)
  ["is_preview"]=>
  bool(false)
  ["is_page"]=>
  bool(false)
  ["is_archive"]=>
  bool(true)
  ["is_date"]=>
  bool(false)
  ["is_year"]=>
  bool(false)
  ["is_month"]=>
  bool(false)
  ["is_day"]=>
  bool(false)
  ["is_time"]=>
  bool(false)
  ["is_author"]=>
  bool(false)
  ["is_category"]=>
  bool(false)
  ["is_tag"]=>
  bool(false)
  ["is_tax"]=>
  bool(true)
  ["is_search"]=>
  bool(false)
  ["is_feed"]=>
  bool(false)
  ["is_comment_feed"]=>
  bool(false)
  ["is_trackback"]=>
  bool(false)
  ["is_home"]=>
  bool(false)
  ["is_privacy_policy"]=>
  bool(false)
  ["is_404"]=>
  bool(false)
  ["is_embed"]=>
  bool(false)
  ["is_paged"]=>
  bool(false)
  ["is_admin"]=>
  bool(false)
  ["is_attachment"]=>
  bool(false)
  ["is_singular"]=>
  bool(false)
  ["is_robots"]=>
  bool(false)
  ["is_favicon"]=>
  bool(false)
  ["is_posts_page"]=>
  bool(false)
  ["is_post_type_archive"]=>
  bool(true)
  ["query_vars_hash":"WP_Query":private]=>
  string(32) "921e7a3a8719a48b6eb8ec3761135c19"
  ["query_vars_changed":"WP_Query":private]=>
  bool(true)
  ["thumbnails_cached"]=>
  bool(false)
  ["allow_query_attachment_by_filename":protected]=>
  bool(false)
  ["stopwords":"WP_Query":private]=>
  NULL
  ["compat_fields":"WP_Query":private]=>
  array(2) {
    [0]=>
    string(15) "query_vars_hash"
    [1]=>
    string(18) "query_vars_changed"
  }
  ["compat_methods":"WP_Query":private]=>
  array(2) {
    [0]=>
    string(16) "init_query_flags"
    [1]=>
    string(15) "parse_tax_query"
  }
}